/márc. 29. A minszki fehérorosz kongresszus autonóm Belorussziát követel.
1918. márc. 3.
Oroszország nevében Georgij Csicserin aláírja a súlyos breszt-litovszki békeszerződést, amely a döntő lépés a keleti front megszűnéséhez. Oroszországtól elcsatolnak 780 ezer négyzetkilométert 56 millió lakossal: Lengyelországot, Litvániát, Belorusszia nyugati és Lettország déli részét (Kurland, Riga Saremaa), el kell ismernie Ukrajnát(amelynek határát a békében csak nyugaton rögzítik), és ki kell vonnia onnan hadseregét, ugyancsak ki kell vonulnia Finnországból, Észtországból, Lettországból, továbbá Batumiból és Karszból. kapcsolódó térképek: 119 136 137 137 152 312
1920. okt. 12.
Lengyelország és Szovjet-Oroszország Rigában fegyverszünetet és előzetes békét köt. Ez Lengyelországnak juttatja Belorusszia és Ukrajna jelentős nyugati részeit . kapcsolódó térképek: 139
1921. márc. 18.
Rigában aláírják a végleges lengyel-szovjet (pontosabban egyfelől Lengyelország, másfelől Szovjet-Oroszország, Belorusszia és Ukrajna között kötött) békét, amelynek feltételei azonosak az előzetes békéével. kapcsolódó térképek: 138 139 140 157 316
1922. dec. 30.
Az I. Össz-szövetségi Szovjetkongresszus deklarációjával megalakul a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió). Tagjai Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázusontúli szovjetköztársaság. Az államfői testület elnöke Mihail Kalinyin lesz. kapcsolódó térképek: 140 277
1939. okt. 22.
Szovjet rendszerű választások az elfoglalt Kelet-Lengyelországban "Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia népi gyűléseibe".
1939. okt. 29.
Nyugat-Belorusszia előző nap Bialystokban összeült népgyűlése kimondja a csatlakozást a Szovjetunióhoz.
1939. okt. 29.
Adalbert Tuka lesz Szlovákia miniszterelnöke.
1939. nov. 2.
A szovjet Legfelső Tanács törvénye Nyugat-Belorussziához csatolva annektálja lengyel Nyugat-Belorussziát. Egyidejűleg német-szovjetorosz határként véglegesül a két hatalom érdekszféra-felosztása. kapcsolódó térképek: 217
1939. nov. 2.
Az USA (1941. jan. 21-ig) beszünteti a stratégiai nyersanyagok és iparcikkek exportját a Szovjetunióba.
1940. aug. 3.
A Szovjetunió törvénnyel annektálja Litvániát, amely a 14. tagállam lesz. Kompenzálásként mintegy 2,5 ezer km2-nyi Oroszországból és Belorussziából lecsípett területet hozzácsatolnak. kapcsolódó térképek: 238 315
1940. aug. 3.
Bolgár-román tárgyalások kezdete a határrevízióról.
1941. nov. 17.
A balti államokból és Belorussziából Riga székhellyel megalakul a Keleti Birodalmi Főbiztosság, amelynek részeként létrehozzák a Fehérrutén Főkerületet. kapcsolódó térképek: 215
1941. nov. 17.
Rendelettel létrehozzák a Rowno székhelyű Ukrajna Birodalmi Főbiztosságot. kapcsolódó térképek: 141
1944. szept. 9.
Ellenállás nélküli hatalomátvétel Bulgáriában a kommunista orientációjú Hazafias Front irányításával. A Muravjov-kormány lemond. Az új miniszterelnök Kimon Georgiev ezredes (Zveno) lesz.
1944. szept. 9.
A lengyel lublini kormány lakosságcsere-egyezményt köt Belorussziával és Ukrajnával.
1945. febr. 4. - 11.
A Szövetségesek jaltai csúcstalálkozója. Megállapodnak, hogy a német kapituláció után a három szövetséges veszi át a hatalmat, az országot négy megszállási övezetre osztva, (azaz Franciaországnak is zónát juttatnak). Előkészítik a Németországot a "teljes lefegyverzés, demilitarizálás és felosztás" alapján irányító Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállítását. Az aláírt nyilatkozat V. fejezete, a "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" lehetővé teszi az európai államoknak, hogy "maguk választotta demokratikus berendezkedést hozzanak létre". Megállapodnak, hogy a lengyel és jugoszláv kormányt - az emigrációs kormányokat csatolva a lublini ill. a belgrádi kormányokhoz koalícióssá változtatják, aminek fejében megvonják támogatásukat az emigráns kormányoktól. A Szovjetunió vállalja, hogy az európai háború befejezése után 2-3 hónappal megtámadja Japánt. Ukrajnát és Belorussziát felveszik az ENSZ-be; revízió alá veszik az 1936-os Montreaux-i Tengerszoros-egyezményt.
1990. márc. 18.
A kelet-európai blokk első és a keletnémet állam egyetlen szabad (egykamarás, egyfordulós) parlamenti választásán, 93,4%-os részvétel mellett, a német egységet célul tűző keresztény konzervatív koalíció 48,2%-al - ezen belül a CDU 40,9%-kal, azaz 163 mandátummal a 400-ból - győz a 21,8%-kal (88) második SZDP és a 16,3%-kal (66) harmadik exkommunista PDS előtt. A Szövetség '90-be tömörült új ellenzék mindössze 2,9%-ot (12) ér el. A választások eredményeként a kereszténydemokrata Lothar de Maiziére alakít koalíciós kormányt. kapcsolódó térképek: 294 312
1990. márc. 18.
Legfelső Tanács -választás Ukrajnában és Belorussziában. kapcsolódó térképek: 312
1991. márc. 17.
A 15 tagköztársaság közül 9-ben népszavazás a Szovjetunió megújítását célzó új szövetségi szerződésről, amelyen összességében 80,0%-os részvétel mellett 76,4% áll ki a föderáció fenntartása mellett (Oroszországban 75,4%, Ukrajnában 70%, Belorussziában 83%). A balti államok, Moldova, továbbá Grúzia és Örményország bojkottálja a népszavazást . kapcsolódó térképek: 311
