Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux államok Brüsszelben aláírják az ötvenéves katonai védelmet és gazdasági együttműködést körvonalazó Nyugat-európai Unió szerződését (brüsszeli szerződés).
1948. márc. 17. - 18.
Jugoszláviából visszahívják az összes szovjet katonai tanácsadót és polgári szakértőt.
1948. jún. 7.
A Nyugat-európai Unió és az USA londoni hathatalmi külügyminiszteri konferenciája (1948. ápr. 20-jún. 1.) rögzíti a nyugati német zónák részvételét a Marshall-tervben, és áldását adja a külön nyugatnémet állam létrehozására (londoni nyilatkozat vagy "londoni ajánlások"). kapcsolódó térképek: 275
1954. okt. 23.
A kilenc nyugati hatalom párizsi szerződése (Deutschlandvertrag) értelmében helyreállítják az NSZK szuverenitását, s 1955 májusában az NSZK és Olaszország csatlakozik az 1948-as brüsszeli szerződéssel létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, tagja lesz a NATO-nak, engedélyezik korlátozott újrafelfegyverkezését. Közzéteszik a terület státuszának rendezését célzó Saar-statútumot.
1954. nov. 19.
Az NSZK jóváhagyja a német-francia megállapodást, amely szerint az 1946-ban Franciaországhoz csatolt Saar-vidék a Nyugat-európai Unió keretében önálló statutumot kap, amiről népszavazás határoz.
1955. máj. 5.
Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kimondja a megszállási statútum eltörlését, amivel az NSZK elnyeri (továbbra is korlátozott) szuverenitását; életbe lép a Nyugat-európai Unió szövetségi rendszere; az NSZK a NATO tagja lesz. A megszálló erők a NATO képviseletében az országban maradnak.
1994. máj. 9.
Kilenc kelet-európai ország (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia) a Nyugat-európai Unió társult tagja lesz.
