A nyugati német megszállási övezetekből az Alaptörvény hatálybalépésével létrejön az ideiglenesen Bonn székhelyű Német Szövetségi Köztársaság.
1949. máj. 23. - jún. 20.
A Külügyminiszterek Tanácsának nyolcadik (párizsi) ülése a német kérdésről tárgyal. Az eredménytelen ülés végén a három nyugati nagyhatalom elfogadja Nyugat-Németország megszállási chartáját. Megalakul a háromhatalmi Németországi Szövetségi Főbiztosság. Miután Visinskij júniusban bejelenti, hogy többé nem támogatja követeléseit, elutasítják Jugoszlávia területi igényét Karintia és Stájerország további részeire.
1949. szept. 7.
Bonnban összeülő nyugatnémet parlament kikiáltja a Német Szövetségi Köztársaságot.
1949. szept. 20.
Az ún. megszállási statútum életbelépésével és a 15-én kancellárrá választott Konrad Adenauer (CDU) vezette kormány létrejöttével befejeződik az NSZK megalakulása a nyugati zónákból. kapcsolódó térképek: 275
1950. jan. 26.
Az NSZK elfogadja a Marshall-tervet.
1950. szept. 12. - 14.
és 18. A New York-i külügyminiszteri konferencián a nyugati nagyhatalmak az USA javaslatára elismerik az NSZK-t és elfogadják felfegyverzését.
1950. okt. 20.
Az enózis híveként ismert (III.) Makariosz Ciprus érseke lesz kapcsolódó térképek: 333
1950. okt. 20. - 21.
A szovjet blokk prágai külügyminiszteri konferenciája tiltakozik az NSZK remilitarizálása miatt.
1951. ápr. 18.
Franciaország, Belgium, az NSZK, Hollandia, Luxemburg és Olaszország képviselőinek ápr. 12-18-i párizsi értekezlete megvitatja a Schuman-tervet. Aláírják az EGK előintézményének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) szerződését, amely 1952. júl. 25-én lép életbe.
1952. márc. 1.
Az NSZK visszakapja az Anglia által 1945. máj. 23-án megszállt Helgoland szigetét.
1952. márc. 10.
Az NSZK nyugati integrációjának megakadályozását célzó szovjet javaslat német békeszerződésre: egységes és semleges, demilitarizált Németország létrehozására. A propagandisztikus javaslatot a nyugati felek elutasítják.
1952. máj. 26.
A megszállási statútumot felváltó ún. bonni keretszerződésben Anglia, Franciaország és a Benelux államok elismerik az NSZK egyenjogúságát és NATO-integrációját, az egyesítés perspektívájával.
1952. máj. 26.
A bonni és párizsi szerződések nyugatnémet aláírására hivatkozva lezárják a szovjet zónahatárt az NDK-ban. kapcsolódó térképek: 235
1952. máj. 26. - 27.
Az RMP KB ülésén a már érzékelhető szovjet antiszemita hullámot meglovagolva háttérbe szorítják a párt "moszkovita", döntően nemzetiségi politikusok vezette szárnyát (Vasile Luca, Anna Pauker, stb.). Ezzel Gheorghiu-Dej "nemzeti vonala" győz.
1952. máj. 27.
Anglia, Franciaország, a Benelux államok és az NSZK parafálja az önálló hadsereggel rendelkező Európai Védelmi Közösség létrehozását.
1954. okt. 23.
A kilenc nyugati hatalom párizsi szerződése (Deutschlandvertrag) értelmében helyreállítják az NSZK szuverenitását, s 1955 májusában az NSZK és Olaszország csatlakozik az 1948-as brüsszeli szerződéssel létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, tagja lesz a NATO-nak, engedélyezik korlátozott újrafelfegyverkezését. Közzéteszik a terület státuszának rendezését célzó Saar-statútumot.
1954. nov. 19.
Az NSZK jóváhagyja a német-francia megállapodást, amely szerint az 1946-ban Franciaországhoz csatolt Saar-vidék a Nyugat-európai Unió keretében önálló statutumot kap, amiről népszavazás határoz.
1955. máj. 5.
Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kimondja a megszállási statútum eltörlését, amivel az NSZK elnyeri (továbbra is korlátozott) szuverenitását; életbe lép a Nyugat-európai Unió szövetségi rendszere; az NSZK a NATO tagja lesz. A megszálló erők a NATO képviseletében az országban maradnak.
1955. máj. 9.
Az NSZK hivatalosan belép a NATO-ba.
1955. máj. 9.
A nyugati külügyminiszterek első londoni konferenciáján elfogadják a Schuman-tervet.
