Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44
1799. ápr. 50.
A második lengyel légió veresége Magnanónál a Szuvorov vezette oroszoktól.
1814. márc. 1.
A repedező egyetértés miatt a szövetségesek a 20 évre kötött chaumonti négyhatalmi (angol-porosz-orosz-osztrák) szerződésben állást foglalnak Napóleon teljes veresége (különbéke tilalma), valamint Németország, Hollandia, Svájc, Spanyolország teljes függetlensége mellett. A szerződés az 1815-ös végleges rendezés alapja lesz.
1832. máj. 27.
Délnémet demokraták 25 ezres gyűlése Hambachban lengyel emigránsok részvételével. A gyűlés Németország egyesítését és demokratikus átalakítását követeli.
1832. máj. 27.
Az egyiptomi csapatok beveszik a palesztinai Akkont, miután a drinápolyi békével elégedetlen Mohamed Ali szembefordult a szultánnal.
1848. febr. 27.
Az első forradalmi megmozdulások Dél-Németországban.
1848. márc. 31. - ápr. 3.
Az össznémet Előparlament egész Németországra szóló érvénnyel választásokat hirdet.
1848. ápr. 11.
V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.
1848. ápr. 11.
A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.
1848. ápr. 11.
Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.
1848. máj. 23.
A poznani küldöttek a frankfurti gyűlés elé terjesztik "Lengyelország" helyreállítására onatkozó következtetéseiket, azzal, hogy a német többségű területeket átengedik Németországnak.
1849. márc. 27.
A frankfurti német gyűlés - válaszul Schwarzenberg lépésére - 267:263 arányban elfogadja a Német Birodalom alkotmányát (és az általános választójogot rögzítő választási törvényt), amely Németországot az ún. kisnémet egység szellemében (porosz vezetéssel, Ausztria nélkül) örökös császársággá nyilvánítja. kapcsolódó térképek: 55
1849. ápr. 28.
IV. Frigyes Vilmos porosz király visszautasítja a frankfurti gyűléstől kapott német császári címet és feloszlatja a gyűlést. Az össznémet gyűlés nem engedelmeskedik, és Németországban megkezdődik a harc a birodalmi alkotmány életbeléptetéséért. kapcsolódó térképek: 55 61 61
1853. ápr. 8.
Poroszország a Zollverein 12 éves meghosszabbításaként a német adóunió és vámunió egyesítésével új vámszövetséget hoz létre (1854. jan. 1-jén lép életbe), amivel ismét túlsúlyra juttatja Németországban a kisnémet irányzatot.
1869. aug. 7. - 9.
Eisenachi kongresszusán megalakul a Németországi Szociáldemokrata Párt.
1870. júl. 2.
A sajtó kiszivárogtatja, hogy Bismarck ösztönzésére a spanyol trónra Hohenzollern Lipót főherceget jelölik, ami diplomáciai konfliktust robbant ki Németország és Franciaország között.
1871. febr. 26.
A versailles-i előzetes békében Franciaország átengedi Németországnak Elzászt és Lotharingia nagyobb részét, hozzájárul Párizs ideiglenes megszállásához és 5 milliárd frank hadisarc fizetésére kötelezi magát. Garanciaként a német csapatok az ország keleti területeit megszállva tartják . kapcsolódó térképek: 63
1871. márc. 21.
Németország szövetségi kancellárja Bismarck lesz.
1873. okt. 22.
Ausztria, Németország és Oroszország uralkodóinak második találkozóján Schönbrunnban I. Vilmos csatlakozik a júniusi kétoldalú konzultatív paktumhoz, amivel létrejön a franciaellenes élű informális ún. három császár szövetsége (lényegében a keleti Szent Szövetség újjáélesztése).
1875. máj. 22. - máj. 27.
Gothában két munkáspárt (Általános Német Munkásegylet, Németországi Szociáldemokrata Párt) egyesülésével megalakul Németország Szociáldemokrata Munkáspártja. Hamarosan a nemzetközi munkásmozgalom legerősebb pártja lesz.
