Németország szovjet megszállási zónájában törvény születik a szorb kisebbség - amely a prágai puccs nyomán visszavonja Csehszlovákiához való csatlakozási kérelmét - jogainak védelméről. Kulturális autonómiájuk már az NDK-ban teljesedik ki 1952-re. kapcsolódó térképek: 85
1949. szept. 16.
A szovjet kommunista párt és a SED végső döntése Moszkvában az NDK létrehozásáról. kapcsolódó térképek: 275
1949. okt. 7.
Kelet-Berlin fővárossal kikiáltják az NDK-t. A szovjet katonai parancsnokság 10-én a lépést hivatalosan jóváhagyja, a főhatalmat fenntartva magának. A két külön német állam megalakulásával a békeszerződés lekerül a napirendről. kapcsolódó térképek: 275
1949. okt. 15.
A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NDK-val. Szovjet-NDK. barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá.
1950. febr. 8.
Az NDK-ban szovjet mintára létrehozzák a kommunista pártvezetés alá rendelt állambiztonsági minisztériumot ("Stasi").
1950. júl. 6.
A görlitz/zgorzeleci lengyel-keletnémet szerződéssel az NDK az Odera-Neisse vonalat elismeri Lengyelország új nyugati határának. kapcsolódó térképek: 240
1950. szept. 29.
Az NDK-t felveszik a KGST-be.
1950. okt. 15.
Az NDK első szocialista típusú választásán 98,5 %-os részvétel mellett a Nemzeti Front 99,7 %-kal győz. A 0,3 % ellenszavazat 35,5 ezer főt jelent. kapcsolódó térképek: 234
1951. jan. 25.
Az NDK visszavonja a "német személyi igazolványt". kapcsolódó térképek: 235
1951. aug. 1.
Az USA felfüggeszti a kommunista országok kereskedelmi egyezményeit. A lépés a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, az NDK és Románia mellett érinti a "balti államokat" is.
1952. máj. 26.
A megszállási statútumot felváltó ún. bonni keretszerződésben Anglia, Franciaország és a Benelux államok elismerik az NSZK egyenjogúságát és NATO-integrációját, az egyesítés perspektívájával.
1952. máj. 26.
A bonni és párizsi szerződések nyugatnémet aláírására hivatkozva lezárják a szovjet zónahatárt az NDK-ban. kapcsolódó térképek: 235
1952. máj. 26. - 27.
Az RMP KB ülésén a már érzékelhető szovjet antiszemita hullámot meglovagolva háttérbe szorítják a párt "moszkovita", döntően nemzetiségi politikusok vezette szárnyát (Vasile Luca, Anna Pauker, stb.). Ezzel Gheorghiu-Dej "nemzeti vonala" győz.
1952. júl. 9. - 12.
A SED II. pártkonferenciája a szovjet egyesítési tervet keresztezve célul tűzi a "szocializmus alapjainak felépítését" az NDK-ban.
1953. máj. 13. - 14.
A SED vezetése az elsősorban a Berija szovjet belügyminiszter szorgalmazta német egyesítéssel szemben deklarálja, hogy az NDK "a proletárdiktatúra állama". Egyúttal felemelik a termelési normákat.
1953. jún. 17.
A normaemelés elleni munkásmegmozdulásokból kibontakozó kommunista- és szovjetellenes felkelés Kelet-Berlinben és az NDK számos városában, amelyet szovjet segítséggel fojtanak el. Hivatalos adatok szerint 21 fő meghal, 187 megsebesül. kapcsolódó térképek: 273
1954. márc. 25.
A Szovjetunió a kudarcot vallott négyhatalmi konferencia után szuverén államként elismeri az NDK-t.
1955. szept. 20.
Az NDK kormánydelegációjának 17-én kezdődött moszkvai látogatása során megkezdődött NDK-szovjet államszerződés - felszámolva a megszállási rendszer fontos maradványait - elismeri az NDK (továbbra is korlátozott) szuverenitását, s az csatlakozik a varsói Szerződéshez. Berlin státusa függőben marad.
1955. szept. 22.
K. Adenauer nyugatnémet kancellár kinyilvánítja a W. Hallstein külügyi államtitkárról elnevezett Hallstein-doktrínát, miszerint az NDK-t elismerő országokkal megszakítja diplomáciai kapcsolatait (a Szovjetunióra eleve nem vonatkozik).
