Mária Terézia a Habsburg Monarchia osztrák-cseh tartományait - Tirol, Vorarlberg és a Tengermellék, valamint Galícia kivételével - egységes vámterületnek nyilvánítja. Magyarország vámkülföld marad.
1776. aug. 9.
Mária Terézia a Horvátoszágon (és ezen keresztül Magyarországon) belülre helyezett Fiuménak trieszti mintára biztosítja a szabad kikötői státust.
1778. jún. 6.
Mária Terézia az 1718 óta közvetlenül igazgatott Temesi Bánságot (Bánát, Bánság) visszacsatolja Magyarországhoz. Területén kialakítják Torontál, Temes és Krassó vármegyéket. A határőrvidéket külön igazgatják. kapcsolódó térképek: 44 184 256 322
1779. ápr. 23.
Mária Terézia Fiumét kerületével együtt különleges jogállással közvetlenül Magyarországhoz csatolja. kapcsolódó térképek: 74
1784. máj. 1.
II. József népszámlálási rendelete. AZ 1784-1786 között végrehajtott népszámlálás szerint Magyarország mintegy 8 millió lakosának- a 18. századi nagy betelepítések következményeként- az 1720-as 45% helyett mindössze 29% a magyar.
1790. dec. 21.
Megnyílik az erdélyi országgyűlés, amelynek fő témája az unió Magyarországgal. Ellene lépnek fel a szászok, majd 1791 március 12-i leiratában a császár is elveti azt. Az országgyűlésen kerül először terítékre az oláh (román) kérdés.
1792. ápr. 20.
A francia törvényhozó gyűlés XVI. Lajos kezdeményezésére hadat üzen I. Ferencnek mint "Magyarország és Csehország királyának". Ezzel kezdetét veszi a francia forradalmi háború.
1808. aug. 19.
Uralkodói állásfoglalás értelmében Fiume - a horvát szábor értelmezésével szemben - közvetlenül Magyarországhoz tartozik.
1835. márc. 2.
Meghal I. Ferenc. Utódja a csökkent szellemi képességű fia lesz (1835-1848), mint I. Ferdinánd néven Ausztria császára, valamint V. Ferdinánd pedig Magyarország és Csehország királya.
1835. nov. 28.
V. Ferdinánd hozzájárulásával a Partiumot (1836-os hatállyal) visszacsatolják Magyarországhoz. kapcsolódó térképek: 74
1842. aug. 31.
Belső zűrzavar közepette Mihály szerb fejedelem Magyarországra menekül.
1848. márc. 3.
A pozsonyi magyar országgyűlés a birodalomnak demokratikus alkotmányt, benne Magyarországnak önállóságot követel.
1848. máj. 30.
Az utolsó erdélyi rendi országyűlés Kolozsvárott kimondja az uniót Magyarországgal.
1848. jún. 12.
A szerb határőr-katonaság fegyveres harcba kezd Magyarország ellen. kapcsolódó térképek: 56
1848. jún. 12. - jún. 17.
Miután Bécs visszautasítja egy független cseh nemzeti kormány felállítását, pánszláv ("pünkösdi") felkelés tör ki Prágában, amelyet Windischgrätz csapatai gyorsan levernek, feloszlatva a pánszláv kongresszust. kapcsolódó térképek: 55
1848. aug. 31.
A bécsi kormány Magyarországot osztrák tartománnyá nyilvánítja.
1848. aug. 31.
Jelačić bevonul Fiuméba, amelyet Horvátországhoz csatolnak.
1848. szept. 11.
Jelačić horvát bán 35 ezres sereggel betör Magyarországra. kapcsolódó térképek: 56
1848. szept. 16.
Magyarországon Kossuth Lajos vezetésével Országos Honvédelmi Bizottmány néven forradalmi kormány alakul (a képviselőház okt. 8-án nyilvánítja teljhatalmú kormánynak).
1848. szept. 19.
A szlovák légió Myjavánál betör Magyarországba, de 29-éig visszavonulásra kényszerítik.
