Romániában az 1936-os szovjet alaptörvényt másoló új alkotmány. Az országot 16 tartományra és 2 tartományi jogú városra osztó alkotmány keretében megvalósul a Székelyföld részleges autonómiája, Magyar Autonóm Tartomány néven, Marosvásárhely székhellyel. Az 1956-os népszámlálás szerint 731 ezer lakosának 77,3 %-a magyar, 20,1 %-a román. kapcsolódó térképek: 261
1960. dec. 19.
A romániai Magyar Autonóm Tartományt átszervezik és Maros-Magyar Autonóm tartományra keresztelik. A magyar lakosság aránya 62,2 %-ra csökken, a románé 35,0 %-ra nő. kapcsolódó térképek: 261
1960. dec. 19. - 20.
A pártvezetés vitatja a moszkvai kommunista világtalálkozó eredményeit.
1968. febr. 17.
Az első alkotmánymódosítás keretében a tartományi rendszert felszámolva, Romániában visszaállítják a megyerendszert. Ennek során megszüntetik a Maros-Magyar Autonóm tartományt is. kapcsolódó térképek: 261
1991. dec.
eleje Török kezdeményezésre és Bulgária, Románia, Oroszország, Ukrajna, valamint Grúzia részvételével létrejön a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet.
1991. dec. 1.
Az ukrajnai népszavazáson, 84,2%-os részvétel mellett, 90,3% szavaz a függetlenségre. Egyidejűleg a szavazatok 61,6%-ával Leonyid Kravcsukot elnökké választják. Az ukrajnai népszavazás keretében megrendezett kárpátaljai referendumon 78%-os "igen" születik a terület (ruszin/rutén) különleges önkormányzati státusáról. Ezen belül Beregszász járás lakossága 81%-ban a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása mellett szavaz. kapcsolódó térképek: 283
1991. dec. 1.
A moldovai szakadár "Dnyesztermenti Köztársaság" nem hivatalos referendumán a lakosság 98%-ban a függetlenség mellett szavaz. Egyúttal elnöknek választják Igor Szmirnovot.
