Franciaország annektálja Belgiumot és Luxemburgot azaz a Rajna balpartját.
1865. okt. 4.
(és 11.) III. Napóleon a franciaországi Biarritzban - elismerve a németországi porosz szupremáciát - semlegességet ígér Bismarcknak egy porosz-osztrák háború esetére. Egyúttal Franciaország elismeri az egységes olasz államot. Cserében Bismarck Luxemburgot ígéri a franciáknak (III. Napóleon eredetileg Belgiumot is követelte) . kapcsolódó térképek: 61
1867. máj. 11.
A nagyhatalmak május 7-én kezdődött londoni konferenciája Franciaország annektálási törekvésével szemben kimondja és garantálja az 1866-ig a Német Szövetséghez tartozott Luxemburg függetlenségét, szavatolja semlegességét ("luxemburgi válság"). Luxemburg perszonálunióra lép Hollandiával (majd 1890-ben függetlenné válik).
1867. máj. 11.
A nagyhatalmak május 7-én kezdődött londoni konferenciája Franciaország annektálási törekvésével szemben kimondja és garantálja az 1866-ig a Német Szövetséghez tartozott Luxemburg függetlenségét, szavatolja semlegességét ("luxemburgi válság"). Luxemburg perszonálunióra lép Hollandiával (majd 1890-ben függetlenné válik).
1867. júl. 27.
Franciaország a korábbi semlegességért cserében Landaut és Luxemburgot követeli Poroszországtól.
1867. aug. 16.
Franciaország újabb memorandumban Landaut, Luxemburgot és Saarbrückent követeli Poroszországtól, valamint javasolja titkos védelmi és támadó szövetség megkötését. III. Napóleon azonban semmiféle kompenzációt nem kap.
1914. aug. 2.
Oroszország hadat üzen Németországnak.
1914. aug. 2.
Németország ultimátumban követeli Belgiumtól csapatai átengedését Franciaország ellen. Belgium a követelést elutasítja. A német csapatok hadüzenet nélkül benyomulnak Luxemburgba.
1914. aug. 2.
Enver pasa hadügyminiszter nyomására titkos oroszellenes török-német (és török-osztrák-magyar) szövetségi szerződést kötnek, amelynek értelmében a Porta német oldalon belép a háborúba, ha Oroszország hadba lép Németország ellen (utóbbi ugyanezen a napon megtörténik). Az Oszmán Birodalom az első hatalom, amely dönt a szövetségkötés kérdésében (ha nem is nyilvánosan) . kapcsolódó térképek: 111
1914. aug. 2.
Olaszország mint a hármas szövetség egyezményének megfelelően semlegességi nyilatkozatot tesz. Semlegessége fejében Dél-Tirol olasz többségű területének (Trentino) átengedését kéri, amit a Monarchia elutasít.
1917. jan. 10.
Wilson amerikai elnök sürgető felhívására az antant közzéteszi konkrét békefeltételeit. Eszerint helyre kell állítani Belgium, Montenegró és Szerbia függetlenségét; ki kell üríteni a megszállt francia, román és orosz területeket, és jóvátételt kell nekik fizetni; helyre kell állítani Lengyelország autonómiáját Oroszországon belül; a rendezésnél a nemzeti elvet kell érvényesíteni; Elzász-Lotaringiát vissza kell adni Franciaországnak; a Monarchia olasz, szláv, román és csehszlovák nemzeteit fel kell szabadítani az idegen uralom alól. A jegyzék jóváhagyja a cseh, szerb és román hadicélokat . kapcsolódó térképek: 113 123
1917. jan. 10.
Az antant békefeltételeire születik válaszként januárban Ludendorff pángermán terve. Eszerint Németországhoz kerülnek a Finn-öbölig terjedő balti területek, továbbá Belgium és Luxemburg.
1919. jan. 15.
A szocialista Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolása Németországban.
1940. máj. 10.
A nyugat-európai háború nyitányaként Németország hadüzenet nélkül megtámadja a semleges Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot.
1940. máj. 10.
A konzervatív párton belüli átrendeződés keretében Chamberlain lemondása után Winston Churchill veszi át Anglia kormányzását.
1944. szept. 5.
A Szovjetunió megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat és hadat üzen Bulgáriának.
1944. szept. 5.
Belgium, Hollandia, és Luxemburg Benelux néven vámuniót alakít.
1951. ápr. 18.
Franciaország, Belgium, az NSZK, Hollandia, Luxemburg és Olaszország képviselőinek ápr. 12-18-i párizsi értekezlete megvitatja a Schuman-tervet. Aláírják az EGK előintézményének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) szerződését, amely 1952. júl. 25-én lép életbe.
1988. jan. 17.
Ellentüntetés az 1919-ben meggyilkolt Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emlékére rendezett kelet-berliniállami ünnepségek során. A hivatalos adatok szerint 22 letartóztatottat ítélnek fél-egyévi börtönre.
1989. jan. 15.
Ellenzéki megmozdulás az NDK-ban R. Luxemburg és K. Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján.
