/febr. 29. A Balkán Szövetséget megalapozó szerb-bolgár titkos barátsági és szövetségi szerződésben hivatalosan Macedónia autonómiáját követelik a Portától, titkos záradékában azonban Macedónia felosztásának (szerb igény) vagy függetlenségének (bolgár igény) alternatívája szerepel. A felosztás során a Šar-hegységtől délre fekvő, Szerbia által igényelt, vitatott üszküb/skopjei körzet hovatartozásának majdani eldöntését a cárra bízzák. kapcsolódó térképek: 96 97
1912. máj. 29.
Törökellenes bolgár-görög védelmi szerződés Szófiában, területi záradék nélkül. Ezzel lényegében körvonalazódik a szerb-bolgár-görög Balkán Szövetség (amelyhez majd Montenegró is csatlakozik).
1912. okt. 5.
Görögország katonai szerződése Szerbiával. Ezzel kétoldalú szerződések eredményeként végleg létrejön a törökellenes Balkán Szövetség.
1912. dec. 13.
A Balkán Szövetség és az Oszmán Birodalom közötti béke tető alá hozása érdekében összeül a nagyhatalmak londoni nagyköveti konferenciája . kapcsolódó térképek: 96
1913. jan. 23.
A béle elfogadása miatt az ifjútörök Enver pasa vezette, szultánellenes pánoszmán szárnyának (az unionista Haladás és Egység Pártja) sikeres államcsínye A miniszterelnök Mahmud Sevk pasa lesz. Keményebb feltételeket fogalmaznak meg a Balkán Szövetség felé. kapcsolódó térképek: 95
1913. márc. 26.
A londoni konferencia kompromisszumos megoldásként ideiglenesen a Balkán Szövetség javaslatánál nagyobb, de etnikai határainál kisebb Albániát körvonalaz . kapcsolódó térképek: 98
1913. márc. 26.
A bolgár csapatok elfoglalják Drinápolyt, majd a Konstantinápolyt védő csataldzsai sáncokhoz érnek.
1913. máj. 30.
Az első Balkán-háborút lezáró londoni békével az Oszmán Birodalom kiszorul Európából (az Enosz-Midia vonal csak a főváros előterét hagyja kezén). A török területek elosztását és Albánia sorsát a nagyhatalmak a Balkán Szövetségre bízzák. Görögország annektálja Krétát. Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik. A Porta elismeri Albániát, s júniusban kivonja területéről csapatait. Mivel a győztesek nem tudnak megegyezni a zsákmányon, a londoni béke értelmében a cárhoz fordulnak, aki Bulgária rovására készül dönteni (Bulgária kárpótolja Romániát, s ismerje el a szerbek macedóniai igényét) . kapcsolódó térképek: 96 100 102 102 105 108
1913. jún. 29.
Az 1912-es szerb-bolgár egyezmény szerinti macedóniai területekre (valamint a vitatott Skopjéra) igényt tartva, Bulgária hadüzenet nélkül támadást indít a macedóniai Bregalnicánál Szerbia ellen, amivel széthullik a Balkán Szövetség, és elkezdődik a második Balkán-háború (1913. jún. 29/16-aug. 10/júl. 28.) . A nagyhatalmak attól tartanak, hogy a Szorosok (és esetleg Konstantinápoly) bolgár kézre kerülnek. kapcsolódó térképek: 96
