Napóleon bevonul Vilnába, ahol július elsején életrehívja a Litván Nagyfejedelemség Ideiglenes Kormányát. Litván petíció a varsói Szejmben Litvánia csatlakozásáról. A Szejm deklarálja a Lengyel Királyságot.
1815. máj. 3.
Orosz-porosz-osztrák szerződés felosztja a Varsói Nagyhercegséget (a szakirodalom egy részében "Lengyelország negyedik felosztása"): Poznan tartományt Poroszországnak adja, a többin pedig létrehozza az Oroszországgal perszonálunióban álló Lengyel Királyságot ("Kongresszusi Lengyelország"). A három nagyhatalom protektorátusa alatt létrehozzák Krakkó Szabad Várost, amelynek elfogadják Adam Czartoryski kidolgozta alkotmányát. kapcsolódó térképek: 48
1815. máj. 22.
Kibocsájtják a Lengyel Királyság alkotmányos alapelveit. Ennek értelmében I. Sándor "lengyel király" lesz.
1815. jún. 20.
Varsóban deklarálják a Lengyel Királyság létrejöttét.
1815. nov. 27.
I. Sándor Varsóban aláírja a Lengyel Királyság alkotmányát, amely szerint az autonómiával, parlamenti rendszerrel, 50 ezres hadsereggel, hivatalos lengyel nyelvvel rendelkező ország perszonálunióban áll Oroszországgal. Érvényben marad a Code Civil és a vallásszabadság. A cár képviselője Konsztantin nagyherceg lesz. kapcsolódó térképek: 48
1861. márc. 27.
Cári rendelettel lengyel vezetés alatt megalakul a lázongó Lengyel Királyság közoktatási és vallásügyi bizottsága. Az élére kerülő Aleksander Wielopolski gyakorlatilag a királyság kormányzati vezetője lesz. Az önálló Lengyelországot igénylő lengyeleket ez nem elégíti ki.
1861. ápr. 2.
Parasztmegmozdulások és lázadások kezdete a Lengyel Királyságban.
1874. jan. 1.
Oroszországban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
1874.
Eltörlik a Lengyel Királyság elnevezést, helyébe a Visztulai főkormányzóság (ill. Visztulai kormányzóságok) titulust állítva, élén a korábbi helytartó helyett főkormányzóval.
1900.
Év folyamán: A Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokrata Pártja nevet veszi fel a Lengyel Szociáldemokrata Párt . kapcsolódó térképek: 91
1914. szept. 14.
Szergej Szazonov orosz külügyminiszter - mindenekelőtt a lengyel területekre vonatkozó - előzetes békefeltételei Anglia és Franciaország tájékoztatására. Eszerint (többek között) a Monarchiát osztrák-cseh-magyar királysággá kell átalakítani, Kelet-Galíciát és Kelet-Poroszország egy részét az Orosz Birodalomhoz, Nyugat-Galíciát, Sziléziát, Poznant a cár által irányított Lengyel Királysághoz csatolják; Oroszország szabad átjárást kap a Tengerszorosokon . kapcsolódó térképek: 116
1915. ápr. 3.
Az orosz cár homályos megfogalmazású ukáza a Lengyel Királyság önkormányzatának helyreállításáról a háború után. Eszerint a többi lengyel terület (Porosz-Lengyelország, Kelet-Galícia) közvetlenül Oroszországhoz kerülne . kapcsolódó térképek: 116
1916. aug. 11. - 12.
Osztrák-magyar-német megegyezés Bécsben egy háború utáni Lengyel Királyság létrehozásáról.
1916. nov. 5.
A központi hatalmak deklarálják az alkotmányos Lengyel Királyság felállítását a háború után az orosz-lengyel területekből. Porosz-Lengyelországból áttelepítenék ide a lengyeleket. A deklaráció elzárja a nyár óta folyó orosz különbéke-tárgyalások útját (az orosz kormány protestál a deklaráció miatt). Bécsben kinyilvánítják Galícia autonómiáját. kapcsolódó térképek: 116 119 160
1917. jan. 14.
/1. Varsóban megnyílik a Lengyel Királyság Államtanácsa.
