(-27). A Marshall-tervre (illetve az OEEC létrehozására) válaszul szovjet javaslatra Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió részvételével Moszkvában megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa/KGST. Jugoszlávia belépési szándékát elutasítják. A tényleges megalakulást jelentő első ülésszakát Moszkvában tartják április 26-28-án.
1949. jan. 25. - 28.
A szovjet zónában a párt I. konferenciáján végbemegy a keletnémet SED bolsevizálása: a szovjet párttörténetet katekizmusként fogadják fel, bevezetik a "demokratikus centralizmus" szervezeti elvét, a "szociáldemokratizmus" elleni harc keretében nagyarányú tisztogatásról döntenek. kapcsolódó térképek: 234 275
1950. szept. 29.
Az NDK-t felveszik a KGST-be.
1961. dec. 10.
A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a szovjet-kínai konfliktusban Kína mellé álló Albániával. Albánia 11-én hasonló lépést tesz (12-én pedig kilép a KGST-ből). A többi szocialista ország nem követi a szovjet példát. kapcsolódó térképek: 267 273
1962. jún. 6. - 7.
A KGST moszkvai ülésén a SZU a nemzetközi munkamegosztás és specializáció új programját fogadja el. Aláírja a régi gazdaságpolitika jegyében ambiciózus hat éves tervet (1960-1965) folytató Románia is.
1963. márc. 5. - 8.
A román kommunista párt vezetése (miután Románia otthagyta a tanácskozást) elutasítja a KGST februári moszkvai döntéseit.
1964. szept. 17.
Jugoszlávia egyezménye a KGST-vel.
1985. dec. 17.
A KGST a nyugat-európai Euréka-tervre válaszul az évezredfordulóig szóló nagyszabású fejlesztési tervet fogad el.
1990. jan. 9. - 10.
A KGST szófiai csúcsértekezletén kemény viták eredményeként a szervezet "gyökeres megújításáról" döntenek.
1991. jún. 28.
A szervezet alig negyedórás budapesti ülésén feloszlatja önmagát a KGST. kapcsolódó térképek: 273
1992. febr. 21.
A BT - miután a felek: Zágráb, Belgrád és Knin beleegyeztek - 14 ezer fős ENSZ-véderő Horvátországba küldéséről dönt, amelyet márc. 8-tól a harcoló feleket szétválasztó négy zónában helyezik el. kapcsolódó térképek: 288
