A boszniai Bihaćon Jugoszláv Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) néven partizánparlament alakul. Deklarálják a föderatív Jugoszláviát.
1942. nov. 27.
A francia flotta Toulonban elsüllyeszti önmagát, hogy Dél-Franciaország megszállása során ne kerüljön német kézre.
1943. nov. 29.
Az AVNOJ jajcei (Bosznia) II. konferenciáján Joszip Broz Tito irányításával megalakul az Ivan Ribar vezette jugoszláv kommunista kormány Tito hadseregfőparancsnok marad. Az emigráns kormánytól megvonják a bizalmat. A nemzetiségi ellentétek áthidalását célzó tervezett föderáció keretében meghúzzák a leendő jugoszláv tagköztársaságok határait (ekkor még a tervezett föderáció önálló egysége a Novipazari szandzsák is).
1944. jún. 16.
A szövetségesek nyomására - és a jugoszláv partizánvezetés és a 1944 londoni emigráns kormány miniszterelnökei, Joszip Broz Tito és Ivan Subasic és együttműködési megállapodást kötnek Vis szigetén, amelyben a közös kormányalakítás feltételeként a londoni kormány elismeri az AVNOJ és a partizánhadsereget az ellenállás fő erejének.
1944. nov. 1.
Újabb Tito-Subasic megállapodás a koalíciós kormányról, az AVNOJ ideiglenes parlamenti funkciójáról és a népszavazásról az államforma kérdésében. kapcsolódó térképek: 272
1944. nov.
Tito javaslata Bulgáriának, hogy legyen a hetedik Jugoszláv tagköztársaság, s egyúttal adja fel Pirini-Macedóniát. Bulgária ellenjavaslata a két ország egyenrangú föderációjáról.
