A 15 tagköztársaság közül 9-ben népszavazás a Szovjetunió megújítását célzó új szövetségi szerződésről, amelyen összességében 80,0%-os részvétel mellett 76,4% áll ki a föderáció fenntartása mellett (Oroszországban 75,4%, Ukrajnában 70%, Belorussziában 83%). A balti államok, Moldova, továbbá Grúzia és Örményország bojkottálja a népszavazást . kapcsolódó térképek: 311
1991. aug. 26.
Grúzia deklarálja függetlenségét.
1991. szept. 1.
Tíz szovjet köztársaság nyilatkozata egy "szuverén államok szövetségének" létrehozásáról, közös gazdasági tanáccsal, államtanáccsal és kollektív biztonsággal. A balti államok, Moldova és Grúzia távol maradnak.
1991. okt. 18.
A hágai Jugoszlávia-konferencián a hat tagállam köztársasági elnökei közül öt elfogadja a köztársaságok függetlenségét kimondó Carrington-tervet. Milošević azonban elutasítja, ami a konferencia csődjét eredményezi, s az ún. Badinter-bizottság kinyilvánítja, hogy "Jugoszlávia megszűnt létezni".
1991. okt. 18.
Nyolc szovjet köztársaság és a szövetségi vezetés gazdasági megállapodása (hiányzik Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és a balti államok).
1991. okt. 18.
Izrael és a Szovjetunió Jeruzsálemben felveszi a diplomáciai kapcsolatot. kapcsolódó térképek: 30
1991. dec.
eleje Török kezdeményezésre és Bulgária, Románia, Oroszország, Ukrajna, valamint Grúzia részvételével létrejön a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet.
1991. dec. 1.
Az ukrajnai népszavazáson, 84,2%-os részvétel mellett, 90,3% szavaz a függetlenségre. Egyidejűleg a szavazatok 61,6%-ával Leonyid Kravcsukot elnökké választják. Az ukrajnai népszavazás keretében megrendezett kárpátaljai referendumon 78%-os "igen" születik a terület (ruszin/rutén) különleges önkormányzati státusáról. Ezen belül Beregszász járás lakossága 81%-ban a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása mellett szavaz. kapcsolódó térképek: 283
1991. dec. 1.
A moldovai szakadár "Dnyesztermenti Köztársaság" nem hivatalos referendumán a lakosság 98%-ban a függetlenség mellett szavaz. Egyúttal elnöknek választják Igor Szmirnovot.
1991. dec. 21.
Az almat/alma-ata-i találkozón Grúzia és a balti államok kivételével a többi nyolc állam (Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) csatlakozik a három szláv állam dec. 8-ai deklarációjához, s a 11 államfő által aláírt jegyzőkönyvvel - hivatalosan megszüntetve a Szovjetuniót - megalakítják a Független Államok Közösségét (megszüntetve szláv jellegét). Megállapodnak, hogy a Szovjetunió tagságának folytatója az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben Oroszország lesz. A (keleti) szláv szövetség terve azonban nem kerül le a napirendről: Oroszország 1998. okt. 8-án újra szorgalmazza az orosz-ukrán-belorusz föderációt, Kucsma ukrán elnök szerint "Ukrajna nem csatlakozik a hármas szláv szövetséghez".
1992. febr. 3.
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés regionális gazdasági egyezményének aláírása a kezdeményező Törökország mellett Bulgária, Románia, Oroszország, Azerbajdzsán, Ukrajna, Moldova. Grúzia és Örményország részéről.
1992. febr. 3.
Az EK feloldja a négy jugoszláv köztársaság esetében a gazdasági szankciókat, amelyek így Szerbia és Montenegró ellen maradnak érvényben.
