Az orosz, ukrán és belorusz államfő a Breszt melletti Belovezsszkaja Puscsa-i kormányrezidencián lezajlott (később minszkiként jelzett) találkozójának határozata alapján "a Szovjetunió, mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás többé nem létezik". Egyidejűleg deklarálják a Független Államok Közösségének mint valamiféle szláv nemzetközösségnek a létrehozását ("Triszlávia").
1991. dec. 8.
A függetlenség deklarálása utáni első moldovai elnökválasztáson, 82,9%-os részvétel mellett, az egyedül induló Mircea Snegur hivatalban lévő elnök 98,2%-kal "győz".
1991. dec. 8.
Népszavazás az új román alkotmányról, amely azt 77% igennel, 20,4% ellenszavazat mellett szentesíti. kapcsolódó térképek: 298
1991. dec. 21.
Az almat/alma-ata-i találkozón Grúzia és a balti államok kivételével a többi nyolc állam (Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) csatlakozik a három szláv állam dec. 8-ai deklarációjához, s a 11 államfő által aláírt jegyzőkönyvvel - hivatalosan megszüntetve a Szovjetuniót - megalakítják a Független Államok Közösségét (megszüntetve szláv jellegét). Megállapodnak, hogy a Szovjetunió tagságának folytatója az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben Oroszország lesz. A (keleti) szláv szövetség terve azonban nem kerül le a napirendről: Oroszország 1998. okt. 8-án újra szorgalmazza az orosz-ukrán-belorusz föderációt, Kucsma ukrán elnök szerint "Ukrajna nem csatlakozik a hármas szláv szövetséghez".
1992. ápr. 7.
Az USA elismeri Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát.
1992. ápr. 7.
Belarusz a FÁK államai közül elsőként aláírja a Párizsi Chartát.
