A Konvent kikiáltja a francia köztársaságot ("Első Köztársaság").
1795. ápr. 5.
Lengyelországi igényei miatt - és mert nem akarat kimaradni az orosz-osztrák osztozkodásból - Poroszország kiválik a franciaellenes koalícióból és megköti a baseli porosz-francia különbékét. Titkos egyezményben hozzájárul a Rajna-balpart francia annektálásához, azaz elismeri, hogy a Rajna a Francia Köztársaság keleti határa. A béke következményeként az északnémet államok 1806-ig semlegesek maradnak, és a francia hadsereg teljes erővel az osztrákok ellen fordulhat. kapcsolódó térképek: 44
1797. ápr. 18.
Francia győzelem az osztrákok fölött Neuwiednél. Leobenben, az ápr. 7-e folytatódó tárgyalások eredményeként, II. Ferenc előzetes békét köt a Francia Köztársasággal. Ebben többek között felosztják a Velencei Köztársaságot.
1799. júl.
Anglia és Oroszország közös hadicélként deklarálja Dél-Franciaország elfoglalását, a Francia Köztársaság felszámolását és a királyság helyreállítását.
1802. márc. 27.
A lunévillei békeszerződés után magára maradt Anglia megköti Franciaországgal az amiens-i békét. Ebben de facto elismeri a Francia Köztársaságot, visszaszolgáltatja az elfoglalt francia gyarmati területek túlyomó részét, lemond Máltáról, kiüríti a Napóleon után megszállt Egyiptomot (a brit csapatok 1803-ra távoznak), míg a franciák elhagyják Nápolyt. Egy évtized után rövid béke köszönt Európára. kapcsolódó térképek: 52
