III. Gusztáv király (1772-1792) vértelen államcsínye, amely véget vet a svéd "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép). Reformlépéseivel megelőzi Svédország - II. Katalin és II. Frigyes által tervezett - felosztását. A bevezetett új svéd alaptörvény jelentősen korlátozza Finnország autonómiáját, ami ellen oroszbarát szeparatista mozgalom indul G. M. Sprengtporten katonatiszt vezetésével, aki ezután 1786-ban Szentpétervárra emigrál. kapcsolódó térképek: 47
1790. aug. 14.
Svéd-orosz békeszerződés a finnországi Väräläban a status quo alapján. Oroszország elismeri III. Gusztáv abszolút monarchiát eredményező 1772-es alkotmányát. Októberben III. Gusztáv és II. Katalin franciaellenes szerződést köt Drottingholmban.
1808. febr. 2.
Napóleon ismét megszállja a pápai államot. Napóleon nagyszabású javaslata I. Sándornak az Oszmán Birodalom felosztására, egyúttal szabad kezet adva neki Finnországban. I. Sándor válaszában a román fejedelemségek előzetes átengedését kéri, valamint ígéretet, hogy Napóleon nem növeli meg a Varsói Hercegség területét. Megegyezés nem jön létre.
1808. márc. 28.
Buxhoevden orosz főparancsnok I. Sándor nevében annektálja Finnországot. kapcsolódó térképek: 37
1808. okt. 12.
Napóleon és I. Sándor orosz cár, valamint vezető politikusok szeptember 27 - október 14. közötti erfurti találkozója - amelyen négy király és 34 fejedelem hódol Napóleonnak ("erfurti fejedelmi napok") - megújítja a két hatalom szövetségét. Az erfurti francia-orosz egyezmény (mivel Tilsitben a Jón-szigetek és Dalmácia francia kézre került) a román fejedelemségeket és Finnországot orosz érdekszférába utalja, míg Napóleon szabad kezet kap az Ibériai-félszigeten. Az Oszmán Birodalom Tilsitben felmerült felosztása lekerül napirendről. kapcsolódó térképek: 37 51
1808. dec. 1.
Az erfurti egyezmény szellemében I. Sándor közvetlen irányítása alá helyezi Finnországot, helyettese főkormányzóként G. M. Sprengtporten lesz.
1809. márc. 29.
Finnország nagyhercegének" kiáltva ki a cárt a márc. 25-én összeült porvoo/borga-i finn rendi gyűlés hűségesküt tesz I. Sándornak, aki megerősíti az 1772-es finn alkotmányt. Formálisan is lemond IV. Gusztáv svéd király. Az új uralkodó XIII. Károly (1809-1818) lesz.
1809. szept. 17.
A svéd-orosz háborút lezáró hamina/fredrikshamni béke, amelynek értelmében Finnország nagyhercegségként - a Kemi helyett a Tornio folyóig terjesztve ki határát - Oroszországhoz kerül. kapcsolódó térképek: 37 46 47 209 313
1812. jan. 4.
/1811. dec. 23. Az Oroszországhoz került Finn Nagyhercegség cári rendelettel az 1617-es határokig visszakapja az elvesztett területeket (Ó-Finnországot, azaz lényegében a Viborgi kormányzóságot Ingermanland kivételével), továbbá az Åland-szigeteket. A nagyhercegség új székhelye Turku helyett Helsinki lesz. kapcsolódó térképek: 209 313
1812. ápr. 8.
Titkos orosz-svéd szövetségi szerződés Pétervárott, amelyben kölcsönösen szavatolják egymás birtokait: Finnország orosz kézen marad, Svédország megkapja Norvégiát (és semlegességet vállal).
1815. jún. 9.
Aláírják a Bécsi Kongresszus záróokmányát. Európában helyreáll az öt nagyhatalom egyensúlya, megszilárdulnak a konzervatív monarchiák. Elvben helyreállítják az 1795-ös határokat: Ausztria megkapja Lombardiát, Dalmáciát (amelyet majd 1849-ig egységesen kormányoz), Galíciát, de lemond Belgiumról (amelyet Hollandiával Németalföld néven egyesítenek) és Baden-Württembergről; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobbik felét, Finnországot és Besszarábiát; Poroszország elveszíti lengyel területeinek egyrészét, ugyanakkor területeket nyer a német tartományokban; létrejön a 38 államot lazán összekapcsoló Német Szövetség; Svájc semleges lesz. kapcsolódó térképek: 39 42 44 46 47 48 107 199 206 317
1855. nov. 21.
Svédország a stockholmi szerződésben kötelezi magát, hogy a szövetségesek egyetértése nélkül egyetlen kikötőt sem ad át Oroszországnak az Északi-tengeren. A háborúba már korábban megpróbálták bevonni, de I. Oszkár király erre csak egy 50 ezres szövetséges haderő akkor finnországi partraszállása és Finnország visszadása esetén lett volna hajlandó, amit nem kap meg . kapcsolódó térképek: 47 58
1856.
Elkészül a Belső-Finnországot a Finn-öböllel összekötő stratégiai jelentőségű Saimaa-csatorna, amely erősíti a keleti finn területek és Szentpétervár kereskedelmi kapcsolatait.
1863. aug.
II. Sándor a parolai katonai táborból keltezett rendeletével Finnországban a svéddel egyenrangú hivatalos nyelvnek minősítik a finnt. A cári ukáz a svekoman irányzat veresége és a fenoman irányzat nagy győzelme Finnországban.
1865. febr. 23.
Finnország hivatalos nyelve a cári rendelet nyomán a finn lesz.
1903. júl.
Finnországban széleskörű hatalommal ruházzák fel Bobrikov főkormányzót ("diktatúra-dekrétum").
1903. júl. - aug.
Általános sztrájk Dél-Oroszországban (többek között Kijevben, Odesszában).
1905. nov. 6.
/okt. 24. Oroszországban közzéteszik az ún. Kegyelmes Kiáltványt, amelyben a cár Finnország felé visszavonja diktatúra-dekrétumát, és felfüggeszti az 1899. februári manifesztum érvényét is. Ezzel Finnországban helyreáll az 1772-es alkotmányosság.
1905. nov. 6. - nov. 10.
/okt. 24-okt. 28. Lázadás a kronstadti helyőrségben.
1906. aug. 2.
/júl. 20. II. Miklós kénytelen új választójogi törvényt ad Finnországnak (amely a legdemokratikusabb a korabeli Európában). Eszerint a négykamarás rendi gyűlés helyébe (az utolsó 1904 dec.-1906 szept. között ülésezik)- a 24 éven felüli férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozó - általános választójogon alapuló egykamarás parlamentet hoznak létre. A reformot a cár nov. 6/okt. 24-én hagyja jóvá . kapcsolódó térképek: 93
