A párizsi szerződéssel 16 állam és a nyugat-németországi megszállási övezetek főparancsnoka létrehozza az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC) a Marshall-terv végrehajtására. Ez a II. világháború utáni első jelentős világgazdasági szervezet (a program befejezése után is fennmarad). Az USA és Kanada társult tagként, Jugoszlávia megfigyelőként vesz részt munkájában.
1949. jan. 25.
(-27). A Marshall-tervre (illetve az OEEC létrehozására) válaszul szovjet javaslatra Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió részvételével Moszkvában megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa/KGST. Jugoszlávia belépési szándékát elutasítják. A tényleges megalakulást jelentő első ülésszakát Moszkvában tartják április 26-28-án.
1949. jan. 25. - 28.
A szovjet zónában a párt I. konferenciáján végbemegy a keletnémet SED bolsevizálása: a szovjet párttörténetet katekizmusként fogadják fel, bevezetik a "demokratikus centralizmus" szervezeti elvét, a "szociáldemokratizmus" elleni harc keretében nagyarányú tisztogatásról döntenek. kapcsolódó térképek: 234 275
1957. okt. 11.
az 1955-től megfigyelői státust élvező Jugoszlávia az OEEC teljes jogú tagja lesz.
