Poroszország immár 15 északnémet állammal kötött szövetsége megalapozza az Északnémet Szövetséget. Szászország, Mecklenburg és 4 további állam októberig csatlakozik.
1866. aug. 23.
A nikolsburgi előzetes békét ismétlő prágai porosz-osztrák béke értelmében Ausztria kivonul a Német Szövetségből (ill. hozzájárul feloszlatásához) és elveszíti Holsteint. Elismeri a porosz vezetéssel körvonalazódó Északnémet Szövetséget, valamint Schleswig, Holstein, Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt am Main Poroszországhoz csatolását. Ezzel a Habsburgok lemondanak a német egyesítésben való részvételről, így az ún. kisnémet egység valósul meg . kapcsolódó térképek: 61
1867. febr. 12.
Választás az Északnémet Szövetség alkotmányozó nemzetgyűlésébe az általános választójog alapján, amelyen a liberális párt 26,9 %-kal győz. A gyűlés 24-én ül össze.
1867. márc. 18.
Az Északnémet Szövetség gyűlése, a lengyelek tiltakozása ellenére, csatolja a Poznani és a Kelet-Pomerániai hercegséget.
1867. ápr. 16.
Az északnémet államok gyűlése (1867. febr. 24-ápr. 17.) elfogadja a szövetség alkotmányát, amivel porosz vezetés alatt formálisan is megalakul az Északnémet Szövetség. Örökletes szövetségi elnöke a porosz király, szövetségi kancellárja Bismarck lesz. A szövetség keretében létrejön az új Német Kereskedelmi és Vámszövetség . kapcsolódó térképek: 61 63 63
1867. jún. 13.
Az erőteljes russzifikációs hullám keretében, valamint az Északnémet Szövetség befolyásának veszélye miatt az 1850-es rendeletet megújítva, II. Sándor a balti tartományokban hivatalos nyelvvé teszi az oroszt.
1867. júl. 1.
Életbe lép az Északnémet Szövetség alkotmánya, így a Majnától északra létrejön az egységes német állam.
1867. aug. 31.
Az első parlamenti választás az általános választójog alapján az Északnémet Szövetségben, amelyen a Nemzeti Liberális Párt 26,2 %-kal győz.
1869. máj. 10.
Franciaország sikertelen kísérlete egy francia-osztrák-olasz szövetség megteremtésére az Északnémet Szövetség ellen.
1870. júl. 19.
A Bismarck által provokált Franciaország hadat üzen az Északnémet Szövetségnek, amivel kezdetét veszi a porosz-francia háború. A francia várakozással ellentétben a délnémet államok csatlakoznak Poroszországhoz ill. az Északnémet Szövetséghez. kapcsolódó térképek: 63
1870. nov. 15.
A délnémet Baden és Hessen-Darmstadt belép az Északnémet Szövetségbe.
1870. nov. 23.
Bajorország belép az Északnémet Szövetségbe.
1870. nov. 25.
Württemberg belép az Északnémet Szövetségbe.
1870. dec. 18.
Az Északnémet Szövetség felajánlja a koronát a porosz királynak.
1871. jan. 18.
A kisnémet egység megvalósulásaként, a délnémet államok csatlakozásával az Északnémet Szövetséghez Versailles-ben kikiáltják az I. Vilmos porosz uralkodó vezette Német Császárságot ("Második Birodalom"). kapcsolódó térképek: 63 72
1871. ápr. 16.
A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.
