Tizenkét ország (a Benelux államok, Nagy-Britannia, Franciaország, a háborús vesztes Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az Egyesült Államok) részvételével megalakul a "kollektív védelmen " alapuló Észak-atlanti Szerződés Szervezete(NATO). kapcsolódó térképek: 273
1949. máj. 5.
A NATO országai az USA nélkül, de Svédország, majd Görögország csatlakozásával Londonban létrehozzák a Strasbourg székhelyű Európa Tanácsot (tízhatalmi megállapodás).
1952. febr. 18.
Görögország és Törökország csatlakozik a NATO-hoz. kapcsolódó térképek: 273
1952. máj. 26.
A megszállási statútumot felváltó ún. bonni keretszerződésben Anglia, Franciaország és a Benelux államok elismerik az NSZK egyenjogúságát és NATO-integrációját, az egyesítés perspektívájával.
1952. máj. 26.
A bonni és párizsi szerződések nyugatnémet aláírására hivatkozva lezárják a szovjet zónahatárt az NDK-ban. kapcsolódó térképek: 235
1952. máj. 26. - 27.
Az RMP KB ülésén a már érzékelhető szovjet antiszemita hullámot meglovagolva háttérbe szorítják a párt "moszkovita", döntően nemzetiségi politikusok vezette szárnyát (Vasile Luca, Anna Pauker, stb.). Ezzel Gheorghiu-Dej "nemzeti vonala" győz.
1954. márc. 31.
A Szovjetunió felajánlja, hogy belép a NATO-ba. A nyugati nagyhatalmak elutasítják a javaslatot.
1954. okt. 23.
A kilenc nyugati hatalom párizsi szerződése (Deutschlandvertrag) értelmében helyreállítják az NSZK szuverenitását, s 1955 májusában az NSZK és Olaszország csatlakozik az 1948-as brüsszeli szerződéssel létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, tagja lesz a NATO-nak, engedélyezik korlátozott újrafelfegyverkezését. Közzéteszik a terület státuszának rendezését célzó Saar-statútumot.
1955. máj. 5.
Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kimondja a megszállási statútum eltörlését, amivel az NSZK elnyeri (továbbra is korlátozott) szuverenitását; életbe lép a Nyugat-európai Unió szövetségi rendszere; az NSZK a NATO tagja lesz. A megszálló erők a NATO képviseletében az országban maradnak.
1955. máj. 9.
Az NSZK hivatalosan belép a NATO-ba.
1955. máj. 9.
A nyugati külügyminiszterek első londoni konferenciáján elfogadják a Schuman-tervet.
1963. dec. 25.
A NATO jóváhagyja a "garantáló hatalmak partraszállását Cipruson.
1964. aug. 17.
Görögország (átmenetileg) visszavonja erőit a NATO-ból.
1966. márc. 9.
Franciaország hivatalosan bejelenti, hogy kilép a NATO katonai szervezetéből (a kilépés dátuma július 1 lesz).
1973. máj. 14.
Bécsben a NATO és a Varsói Szerződés 19 országa között megkezdődnek a közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalások (amelyek 1990-ig tartanak).
1974. júl. 20.
Válaszul Makariosz megbuktatására több tízezres török haderő száll partra Cipruson. Az USA és a NATO nem akadályozza meg az inváziót. Ezzel fegyveres konfliktus kezdődik két NATO-állam, Törökország és Görögország között.
1974. júl. 20.
Az ENSZ BT határozatot hoz a ciprusi status quo helyreállításáról. kapcsolódó térképek: 333
1977. jún. 9.
A NATO bejelentése szerint a Szovjetunió a régieket lecserélve megkezdi az új (SS-20-as) középhatósugarú rakéták európai telepítését (az NDK-ba és Csehszlovákiába).
1978. máj. 31.
A NATO 10-15 éves fejlesztési programjának elfogadása.
1979. dec. 12.
A NATO (kivéve Franciaországot) ún. kettős határozata keretében dönt az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták ("eurorakéták") telepítéséről. Indoka szerint a Szovjetunió a már rendszerbe állított elavult rakétáit SS-20-asokra cserélte.
