Churchill és Sztálin október 9-17-i moszkvai találkozóján a balkáni érdekszféra elhatárolása szerint Románia és Bulgária túlnyomórészt (9:1, illetve 7,5:2,5 Arányban) szovjet, Görögország (1:9) brit, Jugoszlávia és Magyarország egyenlő arányban szovjet és nyugati befolyás alá kerül.(ez utóbbi két arányt a szakértők azután a szakértők a Szovjetunió javára módosítják). A Lengyelországról folyó tárgyalásokba 13-án bekapcsolódik a lublini kormány Boleslaw Bierut vezette küldöttsége és a Moszkvába hívott Mikolajczyk emigráns lengyel miniszterelnök is. kapcsolódó térképek: 236
1944. okt. 9.
Az augusztus 21-én megnyílt Dumbarton Oaks-i konferencián a SZU, az USA, Nagy-Britannia és Kína deklarálják, hogy Népszövetséget új nemzetközi szervezettel cserélik fel, s kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Szervezete alapkormányának első tervezetét.
1945. febr. 4. - 11.
A Szövetségesek jaltai csúcstalálkozója. Megállapodnak, hogy a német kapituláció után a három szövetséges veszi át a hatalmat, az országot négy megszállási övezetre osztva, (azaz Franciaországnak is zónát juttatnak). Előkészítik a Németországot a "teljes lefegyverzés, demilitarizálás és felosztás" alapján irányító Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállítását. Az aláírt nyilatkozat V. fejezete, a "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" lehetővé teszi az európai államoknak, hogy "maguk választotta demokratikus berendezkedést hozzanak létre". Megállapodnak, hogy a lengyel és jugoszláv kormányt - az emigrációs kormányokat csatolva a lublini ill. a belgrádi kormányokhoz koalícióssá változtatják, aminek fejében megvonják támogatásukat az emigráns kormányoktól. A Szovjetunió vállalja, hogy az európai háború befejezése után 2-3 hónappal megtámadja Japánt. Ukrajnát és Belorussziát felveszik az ENSZ-be; revízió alá veszik az 1936-os Montreaux-i Tengerszoros-egyezményt.
1945. febr. 8.
Jaltában végleg a Curzon-vonalat rögzítik ideiglenes lengyel-szovjet határként.
1945. febr. 8.
Véglegesen döntenek az ENSZ létrehozásáról. kapcsolódó térképek: 272
1945. febr. 8.
Tito katonai igazgatás alá helyezi Kosovót. Folytatódik a Nagy-Albánia megteremtését célzó albán ellenállás. kapcsolódó térképek: 214
1945. ápr. 25.
Az Elba-parti Torgaunál (majd az ausztriai Erlaufnál) találkoznak a szövetséges szovjet és angolszász csapatok.
1945. ápr. 25.
San Franciscóban megnyílik az ENSZ alapító konferenciája.
1945. jún. 26.
San Franciscóban az áprilisban megnyílt konferencia zárónapján 52 állam aláírja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapokmányát. Október 24-én lép hatályba. kapcsolódó térképek: 244 246
1945. jún. 26.
San Franciscóban az áprilisban megnyílt konferencia zárónapján 52 állam aláírja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapokmányát. Október 24-én lép hatályba. kapcsolódó térképek: 244 246
1945. okt. 24.
Az ENSZ Alapokmányának életbelépésével hivatalosan is megkezdi működését a világszervezet ("az ENSZ napja").
1946. jan. 7.
A Szorb Nemzeti Tanács önálló államiságot igényel az ENSZ-től Lausitz számára. kapcsolódó térképek: 85
1946. jan. 7.
Polgári politikusokkal bővítik a román kormányt.
1946. jan. 10.
Londonban megnyílik az ENSZ első Közgyűlése (a többire a székhelyen, New Yorkban kerül sor). Január 12-én első főtitkára a norvég Trygve Lie lesz.
1946. máj. 1.
Az áprilisi petícióra támaszkodva Ausztria memorandumot juttat el az ENSZ-tagállamokhoz, amelyben kéri Dél-Tirol csatolását.
1946. nov. 19.
Az első ízben általános titkos választójog alapján megrendezett országgyűlési választáson Romániában 88,2 %-os részvétel mellett, a kommunista választási koalíció (Demokratikus Pártok Blokkja) a leadott szavazatok 68,7 %-ával győz (347 mandátum a 414-ből). Az ellenzék Maniu vezette Nemzeti Parasztpártja 12,7 %-ot (33) ér el. A Magyar Népi Szövetség 8,2 %-kal 29 mandátumhoz jut.
1946. nov. 19.
Svédországot és Izlandot felveszik az ENSZ-be. Ezután a hidegháború miatt egy évtizedig szünetel a tagfelvétel. kapcsolódó térképek: 274
1946. nov. 19.
1947. február 25-ig az 1945-ös beneši dekrétumokra támaszkodva mintegy 60 ezer szlovákiai magyart deportálnak a Szudéta-vidékre.
1947. nov. 29.
Az ENSZ Közgyűlése megszavazza Palesztina kettéosztásának tervét egy izraeli és egy arab államra. Az arabok elutasítják a tervet.
1948. nov.
Az ENSZ Közgyűlése elítéli Görögország északi szomszédait az ország belügyeibe való beavatkozás miatt.
