/12./13. Megalakul a szentpétervári munkásküldöttek szovjetje (tanácsa), amelynek élére hamarosan Lev Bronstein ("Trockij") kerül.
1919. jan. 26.
Alkotmányozó nemzetgyűlési választás a meg nem szállt Kongresszusi Lengyelországban és Nyugat-Galíciában (kiegészítő választásra Nagy-Lengyelországban júniusban, másutt novemberben kerül sor), amelyen a Nemzeti Demokrata Párt és szövetségesei győznek. kapcsolódó térképek: 134
1920. nov. 28.
Általános választójog alapján megrendezett alkotmányozó nemzetgyűlési választáson az SZHSZ Királyságban, közel 65 %-os részvétel mellett, a szerb Demokrata Párt 19,9%-al (94 mandátum a 419-ből) győz, a szerb Népi Radikális Párt (17,7 %, 89) és a Horvát Köztársasági Parasztpárt (14,3 %, 50) előtt. A kommunista párt 12,4 %-kal (48) a negyedik (Szerb-Macedóniában és Montenegróban első). kapcsolódó térképek: 134 182
1924. máj. 4.
Az első teljes területen megtartott németországi parlamenti választás, amelyen 77,4%-os részvétel mellett, a weimari koalíció pártjai (SZDP 20,5%, Centrum 13,4%, Nemzeti Demokrata Párt 5,7%) a szavazatok 38,6%-kát szerzik meg; az illegalitásból kilépő NKP 12,6%-ot ér el. kapcsolódó térképek: 126
1927. szept. 11.
Az 1926 április-1927 június közötti 12 kormányt felemésztő válság után parlamenti választáson az SZHSZ Királyságban 31,9 %-al győz a Népi Radikális Párt, a Demokrata Párt (16,6 %) és a Horvát Köztársasági Parasztpárt (15,8 %) előtt. A szerb-horvát ellentét nem oldódik.
1946. máj. 26.
Alkotmányozó nemzetgyűlési választáson Csehszlovákiában - ahol Ausztriához hasonlóan minden párt külön indul - 94,1 %-os részvétel mellett, a cseh és szlovák kommunista párt 38 %-al győz (114 mandátum a 300-ból). Ezen belül Csehországban 40,2 %-kal a kommunisták győznek, míg Szlovákiában a Demokrata Párt 62 %-kal lesz első a 30,4 %-kal második Szlovák KP előtt (a fehér lappal szavazók aránya 10,7 %). kapcsolódó térképek: 248 270
1948. dec. 15.
Lengyelországban a december 15-21-ei pártkongresszuson a Lengyel Szocialista Pártot beolvasztják a kommunista Lengyel Munkáspártba, s megalakul a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Radikálisan megtisztítva formálisan fennmarad a Néppárt (parasztpárt)és a Demokrata Párt.
1990. nov. 18.
(és nov. 25., dec. 2.) Többpárti parlamenti választáson Bosznia-Hercegovinában 74,8%-os részvétel mellett, a nemzeti-vallási arányoknak megfelelően az Alija Izetbegović vezette boszniai muzulmán nacionalista Demokratikus Akció Pártja (SDA) 31,5%-kal (41 mandátum az Állampolgári Kamara 130 helyéből, a kétkamarás parlament 240 helyéből 86) győz. A Szerb Demokrata Párt (SDS) 70, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) 45 helyet szerez. kapcsolódó térképek: 312
1990. nov. 25.
(és dec. 9.) A közvetlen lengyel elnökválasztáson 60, ill. 53%-os részvétel mellett az első fordulóban Lech Walesa ("Szolidaritás" Centrum Megegyezés) 40,0%-kal kerül az első helyre, nagy meglepetésre a függetlenként induló Stanislaw Tyminski emigráns milliomos (23,1%) előtt. A liberális Tadeusz Mazowiecki ("Szolidaritás" Demokratikus Akció Állampolgári Mozgalom) 18,1%-kal csak harmadik lesz. A második fordulójában a már széthullott Szolidaritás utódszervezeteinek összefogásával Lech Walesa győz 74,3%-al győz a "sötét ló" Tyminskivel szemben. December 12-én Walesa lemond a Szolidaritás elnöki tisztjéről. Ünnepélyes elnöki beiktatására december 22-én kerül sor.
1990. dec. 2.
Az egyesült Németország világháború óta első parlamenti választásán, 77,8%-os részvétel mellett, a CDU/CSU 43,8%-kal (319 mandátum a 662-ből) győz (a CDU egyedül 36,7%-ot ér el) a 33,5%-ot (239) elérő SZDP előtt. Az átmeneti választási törvénynek köszönhetően a parlamentbe bekerül 2,4%-kal (17) a PDS és 1,2%-kal (8) a Szövetség '90 is kapcsolódó térképek: 294
1990. dec. 12.
A tiranai egyetemen Demokrata Párt néven megalakul a legjelentősebbé váló ellenzéki párt.
1990. dec. 12.
A Szövetségi Gyűlés Csehszlovákiában a jövendő három (szövetségi, cseh, szlovák) alkotmány alapjaként elfogadja a szövetségi és köztársasági szervek jogkörét körvonalazó illetékességi vagy kompetenciatörvényt.
1991. márc. 31.
Az első többpárti országgyűlési választáson Albániában 98,9%-os részvétel mellett a kommunista Albán Munkapárt - döntően a vidéki szavazatokkal - 56,2%-kal (169 mandátum a 250-ből) győz a nagyvárosokban első Demokrata Párt 38,7%-ával (75) szemben . A görög kisebbség pártja (Omonia) 3 mandátumot szerez. Az ellenzék ezután parlamenten kívüli tömegnyomással kíséreli meg a politikai erőviszonyok megváltoztatását. kapcsolódó térképek: 304 312
1991. márc. 31.
Újabb horvát-szerb összecsapás a Plitvicei Nemzeti Park területén.
1991. márc. 31.
Az utolsó jugoszláviai népszámlálás szerint (amelyet az albán bojkott miatt a statisztikai hivatal egészít ki) a 23,6 millió lakos 36,2%-a szerb (Szerbiában 65,8%), 19,7%-a horvát (Horvátországban 77,9%), 10,0%-a bosnyák (Bosznia-Hercegovinában 43,7%-os relatív többség), 9,3%-a albán, 7,5%-a szlovén (Szlovéniában 87,6%), 5,8%-a macedón (Macedóniában 64,6%). A magyarok aránya 1,6%. A lakosok 2,3%-a vallja magát "jugoszlávnak" (1981-ben még 5,4%, azaz 1,2 millió). kapcsolódó térképek: 11 181 253 254
1991. okt. 16.
A parlament a muzulmán és horvát képviselők szavazataival kimondja Bosznia-Hercegovina szuverenitását. A Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselői bojkottálják a deklarációt, majd kivonulva szerb parlamentté nyilvánítják magukat.
1992. márc. 22.
A lakosság elégedetlensége által kikényszerített előrehozott parlamenti választáson Albániában, 90,4%-os részvétel mellett, az Albán Demokrata Párt 62,1%-kal (92 mandátum a 140 fősre redukált parlamentben) győz a 25,7%-kal második Szocialista Párttá átkeresztelt volt Albán Munkapárt előtt. Demokrata kormány alakul. kapcsolódó térképek: 304
1992. jún. 5. - 6.
Parlamenti választás Csehszlovákiában, amelyen Csehországban a Václav Klaus vezette liberális Polgári Demokrata Párt (29,7%), Szlovákiában a Vladimír Mečiar vezette nemzeti populista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (37,3%) győz. kapcsolódó térképek: 296
1992. júl. 26.
(és aug. 2.) Az első többpárti helyi választáson Albániában az Demokrata Párt 43,3%-kal épphogy győz a 40,9%-ot elérő exkommunista Szocialista Párt előtt.
1992. aug. 2.
A független Horvátország első parlamenti választásán a HDZ 42,9%-kal győz. Az egyidejűleg megtartott közvetlen elnökválasztáson Franjo Tudjman 56,7%-kal lesz első, a szociálliberális Dražen Budiša (21,9%) előtt.
