A korábban ellenséges Bourbon- és a Habsburg-ház összefogásaként poroszellenes osztrák-francia semlegességi és védelmi szerződés aláírása Versailles-ban (első versailles-i szerződés). Ausztria célja elsősorban az osztrák örökösödési háborúban (breslaui porosz-osztrák előzetes béke, 1742) elvesztett Szilézia visszaszerzése.
1757. dec. 19.
Breslau megszerzésével Frigyes ismét Szilézia ura.
1760. jún. 23.
Porosz vereség az osztrákoktól a sziléziai Landeshutnál. Ezzel megszakad a kapcsolat Szászország és Szilézia között.
1760. aug. 15.
II. Frigyes győzelme a sziléziai Liegnitznél, amivel helyreállítja a júniusban megszakadt összeköttetést Szászország és Szilézia között, s ismét magához ragadja a stratégiai kezdeményezést.
1760. nov. 3.
Porosz győzelem a Szilézia ellen vonuló osztrákok fölött a szászországi Torgaunál (17 ezer porosz és 16 ezer osztrák halott).
1763. febr. 15.
A porosz győzelemmel véget érő kontinentális hétéves háborút lezáró osztrák/porosz-szász hubertusburgi béke aláírása a Lipcse melletti Hubertusburgban, a status quo ante bellum alapján: a vitatott Szilézia - leszámítva Troppau körzetét ("Osztrák-Szilézia") - porosz kézen marad. Ausztria és Poroszország között erőegyensúly jön létre. Miután egy európai háborút az orosz állásfoglalás döntött le, Oroszország európai tekintélye megnő. kapcsolódó térképek: 42 44
1777. dec. 30.
Közvetlen örökös nélkül meghal III. (Wittelsbach) József Miksa bajor választófejedelem (1745-1777). II. József a bajor trónra kerülő Károly Tivadar pfalzi választófejedelemnél igényt jelent be Alsó-Bajorországra (így akarván kárpótlást szerezni Szilézia elvesztéséért). Ezzel kezdetét veszi a bajor-osztrák örökösödési viszály.
1844. jún. 4. - jún. 6.
Sziléziai parasztfelkelés Breslau környékén, takácsfelkelés Glatz körzetében. kapcsolódó térképek: 54
1914. szept. 14.
Szergej Szazonov orosz külügyminiszter - mindenekelőtt a lengyel területekre vonatkozó - előzetes békefeltételei Anglia és Franciaország tájékoztatására. Eszerint (többek között) a Monarchiát osztrák-cseh-magyar királysággá kell átalakítani, Kelet-Galíciát és Kelet-Poroszország egy részét az Orosz Birodalomhoz, Nyugat-Galíciát, Sziléziát, Poznant a cár által irányított Lengyel Királysághoz csatolják; Oroszország szabad átjárást kap a Tengerszorosokon . kapcsolódó térképek: 116
1918. nov. 5.
A helyi Lengyel és Cseh Nemzeti Tanács egyezséget köt Tescheni Szilézia etnikai alapú ideiglenes megosztásáról. A döntés Lengyelországnak juttatja a lengyel többségű "Olszán túli területet" (Bogumin, Karviná) . kapcsolódó térképek: 129
1918. nov. 5.
Az USA elismeri a Román Egység Nemzeti Tanácsát, vagyis áldását adja a román területek egyesülésére . kapcsolódó térképek: 183
1918. nov. 5.
A litván Taryba Augustinas Voldemarast választja miniszterelnöknek.
1919. jan. 23.
A cseh hadsereg elfoglalja Tescheni Sziléziát. A lengyelek csak a skoczówi csatában állítják meg őket.
1919. jan. 23. - 31.
Felkelés Hotinban a besszarábiai román uralom ellen.
1919. jún. 15.
Helyi és tartományi választás Csehországban, Morvaországban és Sziléziában, amelyen összességében a Csehszlovák SZDP 20,4 %-kal győz, a 13,3 %-kal második Német SZDP előtt. kapcsolódó térképek: 150
1919. szept. 27.
Elmarad az eredetileg erre a napra kiírt népszavazás Tescheni Sziléziában.
1920. júl. 11.
Népszavazás Nyugat- és Kelet-Poroszországban (Warmia és Mazóvia), amelynek két körzete Németország mellett dönt: Allenstein körzete 97,9 %-kal, Marienwerder körzete 92,4 %-al. Lengyelország mellett mindössze három falu voksol . kapcsolódó térképek: 124 125
1920. júl. 11.
A szovjet hadsereg visszafoglalja a lengyelektől Minszket. kapcsolódó térképek: 139
1920. júl. 11.
Lord Curzon brit külügyminiszter fegyverszünetet javasol Szovjet-Oroszországnak, a lengyelekkel is egyeztetett feltételek alapján. Eszerint mind a lengyel, mind az orosz erőknek meg kell állniuk az 1919. decemberében Párizsban meghúzott demarkációs vonalnál, a vitatott kérdéseket pedig a londoni béketárgyalásokon kell rendezni. Az oroszok elutasítják a brit közvetítést . kapcsolódó térképek: 77 124 129 139
1920. júl. 11.
A spai konferencia elveti a népszavazást Tescheni Sziléziában és Orava/Spišben. A nagyhatalmi döntés megosztja a területet (Csehszlovákia kihasználja a lengyelek nehéz helyzetét), valamint Árva és Szepes megyéket Lengyelország és Csehszlovákia között. Lengyelország a konferencián a szövetségesek segítségét kéri.
