Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 180 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1800. okt. 14.

I. Pál ill. a külügyek irányítója, Fjodor Rosztopcsin gróf (Anglia felé a fegyveres semlegességet hangoztató) britellenes terve porosz, osztrák és francia részvétellel az Oszmán Birodalom felosztására: Oroszország igényt tart Moldvára, Ruméliára és Konstantinápolyra, a többi (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) Ausztriáé és Poroszországé lehet; Görögország és a szigetek egy köztársaságot alkotnának a négy hatalom védnöksége alatt, Egyiptom Franciországé; egy orosz hadsereg Perzsián át szétverné a brit uralmat Indiában.

1804. febr. 14.

Kara" Đorđe Petrović ("Fekete" György) vezetésével lojális felkelés indul Szerbiában a sumadijai Orasacnál, majd Nenadovic Máté és Jakab vezetésével a Valjevói nahijéban a III. Szelim hadseregreformjával szembehelyezkedő és a szerbiai letelepedési tilalmat megszegő janicsárok, valamint a vallási elnyomás ellen. kapcsolódó térképek: 50 51 99 328

1806.

Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50

1806. jan. 1.

A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.

1807. dec. 20.

A harmadik, belgrádi szerb nemzetgyűlés deklarálja Szerbia egyesülését a dunai román fejedelemségekkel. kapcsolódó térképek: 51

1809. szept. 26.

Izmailnál orosz győzelem a törökök felett, amely a balkáni török haderők átcsoportosítását és a Porta Szerbia elleni hadjáratának leállítását eredményezi. kapcsolódó térképek: 51

1812. máj. 28.

Miután az orosz-francia feszültség növekedése miatt Oroszország feladta igényét Havasalföldre, majd Moldva egészére is, az orosz-török háborút lezáró bukaresti béke értelmében Oroszország megszerzi a török vazallus Moldvai fejedelemségtől ill. közvetlenül a Portától Besszarábiát (a Duna Kiliai ágával, amivel dunai hatalommá válik), így az európai-orosz határ a Prut folyó lesz; Szerbia korlátozott autonómiát kap (és a török hadsereg visszatérhet a várakba); Oroszországot elismerik a román fejedelemségek patrónusának. A békefeltételekkel elégedetlen szultán a hazatérő tárgyalóküldöttséget lefejezteti. kapcsolódó térképek: 37 41 46 51 59 100 187 323 324

1815. okt. 2.

Miután a szultán leváltja a Belgrádi pasalik éléről Szulejmánt, a Miloš Obrenović és Marasli Ali pasa ruméliai vezír közötti szóbeli megállapodás elismeri Szerbia széles autonómiáját és Miloš Obrenović főkenézi (azaz fejedelmi) rangját. kapcsolódó térképek: 51

1817. nov. 6.

Az 1815. októberi szóbeli megállapodást írásban rögzítő belgrádi szerb-török egyezmény Szerbiának autonómiát ad, Miloš Obrenovićot pedig elismeri - nem örökletes - fejedelemnek. kapcsolódó térképek: 51 99 108 173 328

1826. okt. 7.

A Porta az augusztus 1-jén induló tárgyalások végén - Anglia és Ausztria nyomására - Akkermanban aláírja az orosz-török szerződést, amelyben elfogadja az 1812-es bukaresti béke tiszteletbentartását követelő orosz ultimátumot. A román fejedelemségekben hét évente fejedelemválasztást ir elő (amelynek eredményét Szentpétervárnak és Isztambulnak egyaránt jóvá kell hagynia); valamint mindkét fejedelemségben új közigazgatási szabályzat bevezetését. Megerősítik Szerbia széles autonómiáját. Oroszország az Oszmán Birodalommmal egyenlő jogokat kap a Szorosokban. kapcsolódó térképek: 50 51 59 100 51 59 100

1829. szept. 14.

Megkötik a drinápolyi orosz-török békét . A Porta elismeri Görögország autonómiáját a szövetségesek védnöksége alatt. Nemzetközileg először elismerten megerősítik Szerbia autonómiáját, átengedve egyúttal neki az igényelt (mert 1813-ban egyszer már elfoglalt) hat déli nahijét. Az 1826-os akkermani szerződés szellemében megerősítik az öt év óta orosz megszállás alatt álló Havasalföld és Moldva autonómiáját: új szervezeti szabályzatot ("alkotmányt") kívánnak adni nekik. Oroszország annektálja a Duna-deltát a Kígyó szigettel. A Porta pénzügyi helyzetét megrendítő hatalmas kárpótlásra kényszerül, amelynek kifizetéséig az orosz csapatok megszállva tartják a fejedelemségeket. A Szorosokat megnyitják az orosz kereskedelmi hajók előtt, Oroszország szabadkereskedelmi jogot kap az Oszmán Birodalom egész területén és a Fekete-tengeren. kapcsolódó térképek: 49 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333

1829. okt. 12.

Az 1826-os akkermani szerződésen alapuló szultáni fermán megerősíti Szerbia autonómiáját.

1830. aug. 3.

Orosz-osztrák megegyezés Karlsbadban, ennek értelmében elismerik a júliusi monarchiát, de nem engedik meg Franciaországnak, hogy Európa ügyeibe beleszóljon (azaz lényegében kizárják a Szent Szövetségből). II. Mahmud szultán újabb rendeletben konkretizálva megerősíti Szerbia széles autonómiáját, örökletes vazallus fejedelemnek ismerve el Miloš Obrenovićot. Ugyancsak elismeri a szerb egyház önállóságát, élén a belgrádi metropolitával. A török csapatok hat erőd kivételével kivonja a fejedelemségből. kapcsolódó térképek: 51

1831. szept.

A konstantinápolyi pátriárka, a Porta és Szerbia megegyezése az autonóm szerb egyház létrehozásáról. Az orosz csapatok átmenetileg megszállják Krakkót, de pár hónap múlva osztrák nyomásra elhagyják.

1833. máj. 25.

A nehéz helyzetbe került szultán a konstantinápolyi határszerződésben átengedi Szerbiának az igényelt és annektált hat nahijét. kapcsolódó térképek: 51 99 99

1833. nov.

A szultán szabályozza/korlátozza a muzulmánok jelenlétét Szerbiában.

1834. febr. 13.

A kragujeváci szkupstina jóváhagyja a Szerbia autonómiáját elismerő 1833. augusztusi szultáni hattiserifet.

1835. febr. 3.

Miloš fejedelem ellenzése dacára megszületik Szerbia első alkotmánya. A fejedelem azonban továbbra is egyeduralkodóként irányít.

1838. dec. 24.

Szultáni hattiserif formájában oktrojált alkotmányt kap Szerbia ("török alkotmány"), amit elsősorban Miloš Obrenović fejedelem belső ellenzéke, az ún. alkotmányvédő párt szorgalmazott. A fejedelem nem fogadja el hatalmának korlátozását.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék