II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1782. szept. 21.
II. Katalin - törökellenes szövetséget eredményező - levele II. Józsefhez, amelyben javasolja egy Moldvából, Havasalföldből és Besszarábiából álló független királyság létrehozását, pravoszláv uralkodó alatt. Ausztria elutasítja a cárnő "görög tervét".
1805. okt. 17.
A Mack vezette osztrák haderő Ulm mellett kapitulál a franciák előtt, a francia hadsereg 20-án bevonul Ulmba. Charles-Maurice Talleyrand külügyminiszter javaslata Napóleonnak egy reális békéről Ausztriával. Eszerint nyugati területekért (Velence, Tirol, Svábföld, stb.) cserében Ausztria megkapja Havasalföldet, Moldvát, Besszarábiát és Észak-Bulgáriát. Ezzel Oroszország természetes ellenségévé válva, Ausztria francia szövetségre kényszerül, Anglia pedig elszigetelődik a kontinensen (Poroszországot Talleyrand nem számítja a nagyhatalmak közé).
1812. máj. 28.
Miután az orosz-francia feszültség növekedése miatt Oroszország feladta igényét Havasalföldre, majd Moldva egészére is, az orosz-török háborút lezáró bukaresti béke értelmében Oroszország megszerzi a török vazallus Moldvai fejedelemségtől ill. közvetlenül a Portától Besszarábiát (a Duna Kiliai ágával, amivel dunai hatalommá válik), így az európai-orosz határ a Prut folyó lesz; Szerbia korlátozott autonómiát kap (és a török hadsereg visszatérhet a várakba); Oroszországot elismerik a román fejedelemségek patrónusának. A békefeltételekkel elégedetlen szultán a hazatérő tárgyalóküldöttséget lefejezteti. kapcsolódó térképek: 37 41 46 51 59 100 187 323 324
1815. jún. 9.
Aláírják a Bécsi Kongresszus záróokmányát. Európában helyreáll az öt nagyhatalom egyensúlya, megszilárdulnak a konzervatív monarchiák. Elvben helyreállítják az 1795-ös határokat: Ausztria megkapja Lombardiát, Dalmáciát (amelyet majd 1849-ig egységesen kormányoz), Galíciát, de lemond Belgiumról (amelyet Hollandiával Németalföld néven egyesítenek) és Baden-Württembergről; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobbik felét, Finnországot és Besszarábiát; Poroszország elveszíti lengyel területeinek egyrészét, ugyanakkor területeket nyer a német tartományokban; létrejön a 38 államot lazán összekapcsoló Német Szövetség; Svájc semleges lesz. kapcsolódó térképek: 39 42 44 46 47 48 107 199 206 317
1821. márc. 4.
Alexandrosz Ypszilantisz csapatával Besszarábia felől átkel a Pruton, azaz átlépi a moldvai török határt.
1821. máj. 13.
A felkelés leverésére (az érvényes orosz-török szerződések ellenében) három török sereg lépi át Havasalföld határát. Vladimirescu is elhagyja Bukarestet, a havasalföldi kormány Brassóba menekül, a nagybojárok egy része Erdélybe, Bukovinába és Besszarábiába. Május 15-én a törökök bevonulnak Bukarestbe. kapcsolódó térképek: 52
1853. júl. 2.
Mihail Gorcsakov a Besszarábiában összevont 80 ezres orosz haderővel átkel a Pruton, és megkezdi bevonulást a román fejedelemségekbe. kapcsolódó térképek: 58
1856. márc. 30.
A krími háborút lezáró párizsi békeszerződésben a nagyhatalmak kollektíven garantálják az Oszmán Birodalom integritását, és a hatti-humájunt tudomásul véve, felveszik az európai nemzetközi jog hatáskörébe tartozó államok közé (a nagyhatalmak tanácsába), kimondják a Fekete-tenger demilitarizálását és semlegességét (minden állam kereskedelmi hajója szabadon használhatja, hadihajóik azonban nem, Oroszország és a Porta tíz-tíz hadihajót tarthat a partvidék védelmére), ugyancsak demilitarizálják az orosz kézen lévő Aland-szigeteket, a Tengerszorosokat lezárják minden külföldi hadihajó elől, Moldvát tengeri kijárathoz juttatva neki ítélik Besszarábiának a Dunára és a Prutra támaszkodó délnyugati sávját, így Oroszország elveszti a Duna-deltát is, a szabad Duna-hajózás biztosítására csak nemzetközi bizottságot hoznak létre. A román fejedelemségeket kollektív védelme alá helyezik. A háborúban semleges Szerbia már-már függetlenséggel felérő autonómiát kap. A békével Oroszország kiszorul Európából, a kontinens hegemón hatalma Franciaország lesz (bár igényét az összes európai kérdés megtárgyalására elutasítják.
1857. febr. 4.
A párizsi békeszerződésen alapuló orosz-moldvai egyezmény Délnyugat-Besszarábia Moldva csatolásáról.
1864. jan. 13.
/1. Jogügyi reform keretében a nagyorosz kormányzóságokban (a lengyel és a balti területeken, Arhangelszkben, Asztrahányban és Besszarábiában nem) bevezetik a helyi önkormányzat intézményét (zemsztvo).
1870. aug.
Romániában a francia-porosz háború okozta belpolitikai válság (francia-kontra poroszbarát párt, valamint a félelem, hogy a cár visszaköveteli Dél-Besszarábiát is) lázadásba torkollik Ploiesti-ben, amelyet levernek.
1877. jan. 15.
Szerbia vereségének hatására a balkáni keresztények védelmében a reichstadtit megerősítő újabb orosz-osztrák megegyezés az Oszmán Birodalom felosztásáról Budapesten. Eszerint Szerbia, Montenegró és a Novipazári Szandzsák semleges övezetet alkot, a Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát, Oroszország pedig Délnyugat-Besszarábiát és Batumit. A Monarchia semlegességet ígér egy orosz-török háború esetére, Oroszország pedig cserében támogatást ad Bosznia és Hercegovina megszerzéséhez. kapcsolódó térképek: 65
1877. ápr. 16.
Román-orosz konvenció az orosz csapatok román területeken való áthaladásáról és (Délnyugat-Besszarábia miatt) Románia integritásának garantálásáról.
1914. aug. 5.
Porta lezárja a Tengerszorosokat.
1914. aug. 5.
Orosz ajánlat Romániának katonai egyezményre, cserébe a Monarchia románlakta területeiért (döntően Erdélyért. Ugyanekkor a németek a semlegesség fejében Besszarábiát ajánlják fel . kapcsolódó térképek: 111
1914. aug. 5.
Szerbia, Belgium és Montenegró hadat üzen a Monarchiának.
1914. aug. 5.
A Monarchia hadat üzen Oroszországnak. Szerbia hadat üzen Németországnak.
1916. jan. 1.
Román összeírás, illetve becslés szerint Besszarábia mintegy 3 millió lakosának kétharmada román/moldován.
1916. jan.
Teljes hossában megnyitják a transzszibériai vasútvonalat.
