Angol-porosz semlegességi szerződés (whitehall-i vagy westminsteri konvenció): Poroszország részéről az Ausztriához közeledő Oroszországgal szemben, valamint a koloniális téren fő rivális Franciaország sakkban tartására a kontinensen. Válaszul Erzsébet cárnő februárban felmondja az 1755. szept. 30-ai poroszellenes orosz-angol segítségnyújtási szerződést. Megindul a század első felét jellemző szövetségek radikális átrendeződése ("szövetségek megfordítása" vagy "diplomáciai forradalom"). kapcsolódó térképek: 33
1757. aug. 30.
Orosz győzelem a poroszok fölött a kelet-poroszországi Grossjägersdorfnál. Poroszország nehéz helyzetbe kerül, azonban a támadó Oroszország nem használja ki a helyzetet.
1758. márc. 10.
Oroszországban minden tisztségéből felmentik a kegyvesztetté vált Alekszej Petrovics Besztuzsev-Rjumint, a korábbi poroszellenes orosz-angol szövetség hívét.
1759. nov. 25.
Angol-porosz békekötési javaslat, amit Ausztria, Franciaország és Oroszország egyaránt elutasít.
1760. ápr. 1.
Újabb orosz-osztrák szövetségi szerződés Szentpétervárott, amelynek értelmében Oroszország a további háborús segítség feltételéül szabja Kelet-Poroszország megszerzését. Svédország is belép a szövetségbe, fenntartva igényét Pomerániára és a francia támogatásra.
1762. júl. 9.
/jún. 28. III. Pétert felesége, az ugyancsak német (Anhalt-Zerbst) Sophie Auguste Frederike hercegnő államcsínnyel megbuktatja ("hölgyek forradalma") és meggyilkoltatja (júl. 17/6.), majd II. (Nagy) Katalin néven trónra lép (1762-1796). Koronázására szeptemberben kerül sor. Oroszország megerősíti a májusi orosz-porosz békét, és Poroszországgal együtt lép fel az 1757 óta megszállva tartott Lengyelországban. kapcsolódó térképek: 46
1763. febr. 15.
A porosz győzelemmel véget érő kontinentális hétéves háborút lezáró osztrák/porosz-szász hubertusburgi béke aláírása a Lipcse melletti Hubertusburgban, a status quo ante bellum alapján: a vitatott Szilézia - leszámítva Troppau körzetét ("Osztrák-Szilézia") - porosz kézen marad. Ausztria és Poroszország között erőegyensúly jön létre. Miután egy európai háborút az orosz állásfoglalás döntött le, Oroszország európai tekintélye megnő. kapcsolódó térképek: 42 44
1768. febr. 24.
A neki szánt bábszereppel szakító Szaniszló Ágost vezetésével életbe léptetett 1764-es reformokat likvidáló lengyel-orosz varsói szerződés aláírása, amelynek értelmében a "disszidensek" egyenjogúak a római katolikusokkal (azt ezt tartalmazó március 5-i "toleranciatörvényt" Oroszország, Poroszország, Anglia és Dánia garantálja), de Lengyelországban a katolikus marad az uralkodó vallás (a király csak katolikus lehet). A cárnő egyúttal garantálja az alkotmányt a nemesség "kardinális jogaival".
1768. okt. 6.
A Porta - miután III. Musztafa ultimátumban szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Lengyelországból, és szüntesse be az ortodox "disszidensek" támogatását - francia befolyásra, a Bari Konföderáció támogatására és a krími tatárok nyomására hadat üzen a cárnőnek. Ezzel kezdetét veszi az 1768-1774-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 34 37 41 46
1770. aug. 17.
Orosz-krími szerződés értelmében (átmenetileg) orosz kézre kerül Jediszan és Budzsak.
1773. szept. 18.
Oroszország, Poroszország és Ausztria kétoldalú varsói szerződései Lengyelországgal szentesítik annak megcsonkítását.
1774. júl. 21.
Az orosz-török háborút lezáró (1775. jan. 24-én ratifikált) kücsük kajnardzsa-i békével Oroszország megkapja az áhított fekete-tengeri kijáratot: a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyása közötti területet és a Kercs-félszigetet, valamint Azovot. A szultán elismeri az addig török fennhatóság alatt állt Krími tatár kánság függetlenségét (Kercs és Jenikalé tatár erődjeit megszerzi Oroszország). Moldva és Havasalföld visszakerül az Oszmán Birodalomhoz, de a cárnő jogot kap arra, hogy a fejedelemségek és a görög egyház érdekeit képviselje a Portánál, továbbá angol és francia mintára megkapja a kapitulációkat. Oroszország szabad kereskedelmi hajózási jogot kap a Fekete-tengeren (amely ezzel megszűnik "török tónak" lenni), és megnyílnak a Szorosok (Boszporusz, Dardanellák) az orosz kereskedelmi hajók előtt. A békekötés napja az ún. keleti kérdés mint az oszmán hagyaték sorsának "születésnapja". kapcsolódó térképek: 37 41 46 53 59 100 117
1779. ápr. 22.
Velence- és törökellenes osztrák-montenegrói szövetségi szerződés aláírása Bécsben, amely lényegében Ausztria protektorátusává teszi az Oroszországban csalódott Montenegrót.
1779. máj. 13.
Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44
1780. jún. 5.
II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1783. ápr. 19.
/8. Miután a tatár felkelés támogatására orosz csapatok vonultak be a Krímbe, Oroszország - az 1774-es békeszerződést és 1779-es megújítását megsértve - annektálja a Krími tatár kánságot. kapcsolódó térképek: 37 41
1787. aug. 24.
A Porta miután az előző évben orosz jóváhagyás nélkül leváltotta a román fejedelemségek vezetőit, majd 1787-ben ultimátumban szólította fel Oroszországot a Krím és Grúzia kiürítésére, preventív háborút kezdeményezve hadat üzen Oroszországnak. Ezzel kezdetét veszi az 1787-1792-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 37 41
1787. dec. 2.
II. József úgy dönt, hogy a májusi szövetség értelmében Oroszország oldalán hadbalép a szultán ellen. kapcsolódó térképek: 51
1788. ápr. 15.
(és aug. 13.) Porosz-angol-holland szövetség Oroszország, Franciaország és Ausztria ellen (hármas liga).
1788. jún.
Kara Mahmud pasa Scutariban lemészároltatja a megnyerésére érkező osztrák küldöttséget. Jutalmul a szultán hivatalosan kinevezi Scutari kormányzójának.
