Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Portugália szövetsége ("nyugati alkotmányos államok négyes szövetsége") a "keleti Szent Szövetség" ellen.
1919. febr. 25.
Az antant a formálódó határállamok bevonásával a "fehérekre" támaszkodó, Oroszország elleni intervenció kiszélesítéséről dönt. kapcsolódó térképek: 137
1919. febr. 25.
Nagy-Britannia elismeri Lengyelországot.
1927. máj. 27.
Nagy-Britannia megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval, miután Moszkvában angolellenes akciókra került sor. (A kapcsolatokat 1929-ben állítják helyre.)
1927. máj. 27.
Nagy-Britannia megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval, miután Moszkvában angolellenes akciókra került sor. (A kapcsolatokat 1929-ben állítják helyre.)
1938. ápr. 16.
Angol-olasz szerződésben Anglia elismeri az abesszíniai hódítást. kapcsolódó térképek: 198
1939. ápr. 13.
Anglia garantálja Románia és Görögország határait. Franciaország bejelenti, hogy csatlakozik a Nagy-Britannia által nyújtott lengyel, román és görög garanciákhoz. kapcsolódó térképek: 202
1943. máj. 28.
Brit katonai misszió érkezik a jugoszláv partizánvezetéshez. Nagy-Britannia ettől kezdve a csetnikek helyett a kommunistákat kezdi támogatni. kapcsolódó térképek: 270
1944. okt. 9.
Churchill és Sztálin október 9-17-i moszkvai találkozóján a balkáni érdekszféra elhatárolása szerint Románia és Bulgária túlnyomórészt (9:1, illetve 7,5:2,5 Arányban) szovjet, Görögország (1:9) brit, Jugoszlávia és Magyarország egyenlő arányban szovjet és nyugati befolyás alá kerül.(ez utóbbi két arányt a szakértők azután a szakértők a Szovjetunió javára módosítják). A Lengyelországról folyó tárgyalásokba 13-án bekapcsolódik a lublini kormány Boleslaw Bierut vezette küldöttsége és a Moszkvába hívott Mikolajczyk emigráns lengyel miniszterelnök is. kapcsolódó térképek: 236
1944. okt. 9.
Az augusztus 21-én megnyílt Dumbarton Oaks-i konferencián a SZU, az USA, Nagy-Britannia és Kína deklarálják, hogy Népszövetséget új nemzetközi szervezettel cserélik fel, s kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Szervezete alapkormányának első tervezetét.
1945. nov. 17.
Nagy-Britannia elismeri Magyarországot.
1946. okt. 22.
Katonai incidens a Korfui-szorost ellenőrzése alá vonó Albán és az azt nemzetközi vízi útnak tekintő Anglia között). A kérdést a Hágai Nemzetközi Bíróság elé utalják, amely 1949. április 9-én Nagy-Britannia javára dönt.
1948. márc. 17.
Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux államok Brüsszelben aláírják az ötvenéves katonai védelmet és gazdasági együttműködést körvonalazó Nyugat-európai Unió szerződését (brüsszeli szerződés).
1948. márc. 17. - 18.
Jugoszláviából visszahívják az összes szovjet katonai tanácsadót és polgári szakértőt.
1949. ápr. 4.
Tizenkét ország (a Benelux államok, Nagy-Britannia, Franciaország, a háborús vesztes Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az Egyesült Államok) részvételével megalakul a "kollektív védelmen " alapuló Észak-atlanti Szerződés Szervezete(NATO). kapcsolódó térképek: 273
1955. máj. 5.
Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kimondja a megszállási statútum eltörlését, amivel az NSZK elnyeri (továbbra is korlátozott) szuverenitását; életbe lép a Nyugat-európai Unió szövetségi rendszere; az NSZK a NATO tagja lesz. A megszálló erők a NATO képviseletében az országban maradnak.
1959. nov. 20. - 21.
Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Ausztria, Portugália, Svédország és Svájc (a "Hetek") az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megalakulásáról döntenek.(Stickholmi konvenció). Az 1960. január 4-én ugyancsak Stockholmban aláírt szerződés az év május 3-án lép életbe.
1973. febr. 9.
Franciaország és Nagy-Britannia elismeri az NDK-t.
1977. máj. 7. - 8.
Hét vezető tőkés ország (USA, Kanada, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) vezetőinek csúcsértekezlete Londonban világgazdasági kérdésekről. A tanácskozás a későbbiekben rendszeressé válva intézményesül (G-7).
1997. júl. 9.
Madridban első csúcstalálkozóját tartja a 44 tagállamot tömörítő Euroatlanti Partnerségi Tanács (a NATO, az egykori Varsói Szerződés országai és az érintett semlegesek). Oroszország és Nagy-Britannia államfője nem vesz részt az ülésen.
