/12. A száműzetésből megérkezik Petrográdra Joszif Sztálin.
1917. márc. 25. - 26.
Valmireában összeül a lett tartománygyűlés, amely a lett etnikai területek (Dél-Livónia, Kurland, Latgale) egyesítését és autonómiáját követeli Lettország néven.
1917. márc. 30.
/17. Az orosz Ideiglenes Kormány elismeri a lengyel területek (köztük Posen és Galícia) egységét és Lengyelország önállóságát, "szoros katonai szövetségben" Oroszországgal. kapcsolódó térképek: 116 131 160
1917. márc. 30.
/17. Az orosz Ideiglenes Kormány autonómiát ad a lett lakosságú területeknek. Ezzel létrejön Lettország.
1917. ápr. 18.
/5. Rigában kikiáltják a szuverén Lettországot.
1918. jan. 18.
A béketárgyalásokon a németek a tárgyalóküldöttségat vezető tábornokról elnevezett ún. "Hoffmann-vonaltól" nyugatra eső mintegy 150 ezer négyzetkilométernyi területet követelik: a Kongresszusi Lengyelországot, Kurföldet, Litvániát, Lettország egy részét és a Moon-szigeteket. Ettől délre az Ukrajnával folyó tárgyalások miatt nem nyilatkoznak. kapcsolódó térképek: 136
1918. jan. 18.
Deklarálják az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaságot.
1918. jan. 18.
Megindul a Vaasa központú polgári erők Gustav Mannerheim vezette finn csapatainak támadása dél felé az oroszok ellen.
1918. jan. 18.
/jan. 5. Petrográdon összeül a novemberben megválasztott eszer és liberális többségű Összoroszországi Alkotmányozó Gyűlés. kapcsolódó térképek: 132
1918. febr. 22.
Az Lettországot ill. Lívföldet megszálló német csapatok megdöntik a tanácshatalmat. kapcsolódó térképek: 136 156
1918. márc. 3.
Oroszország nevében Georgij Csicserin aláírja a súlyos breszt-litovszki békeszerződést, amely a döntő lépés a keleti front megszűnéséhez. Oroszországtól elcsatolnak 780 ezer négyzetkilométert 56 millió lakossal: Lengyelországot, Litvániát, Belorusszia nyugati és Lettország déli részét (Kurland, Riga Saremaa), el kell ismernie Ukrajnát(amelynek határát a békében csak nyugaton rögzítik), és ki kell vonnia onnan hadseregét, ugyancsak ki kell vonulnia Finnországból, Észtországból, Lettországból, továbbá Batumiból és Karszból. kapcsolódó térképek: 119 136 137 137 152 312
1918. aug. 28.
A breszti béke németek által kierőszakolt, kiegészítő pótszerződésében Szovjet-Oroszország lemond Lettország maradék részéről (Dél-Livónia) és Észtországról, valamint Finnországról. Emellett 6 milliárd márka hadisarcot kell fizetnie. kapcsolódó térképek: 136
1919. szept. 11.
Szovjet békeajánlat Lettországnak, Litvániának és Finnországnak.
1919. okt. 8.
Tyihon patriárka semlegességre szólítja fel a pravoszláv papságot az oroszországi polgárháborúban.
1919. okt. 8.
Miután P.M. Bermondt-Avalov fehértábornok hiába kért átvonulást Lettországon a bolsevikellenes harchoz, támadást indítva benyomul Rigába. Ezután fegyverszünetet ajánl.
1920. jan. 13.
A szovjet hadsereg utolsó egységei is elhagyják Lettországot.
1920. jan.
A szovjet ellentámadás végleg felszámolja a petrográdi frontot. kapcsolódó térképek: 137
1920. márc. 22.
Döntőbíráskodás a Rigai-öböl vitatott Runö/Ruhnu szigetét Észtországnak, Hagnasch/Hainasit Lettországnak ítéli, Valga városát és vasútállomását pedig megosztja. kapcsolódó térképek: 155
1920. márc. 22.
Karélia deklarálja függetlenségét. Fenntartása érdekében 1922-ig folyik finn támogatással a sikertelen harc ("karéliai felszabadító háború").
1920. júl. 3.
Észt-lett határszerződés értelmében Valka/Valga városát Észtország, vasútállomását Lettország kapja. kapcsolódó térképek: 156
