II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1824.
A Porta Mohamed Ali egyiptomi alkirályhoz fordul segítségért a görög felkelők ellen, cserében felajánlva neki Krétát, hadvezérének, Ibrahimnak pedig Morea kormányzói posztját. A helyi bolgár csorbadzsik Dimitraki Hadzsitosev vezetésével elűzk a vracai görög püspököt, helyébe a bolgár Gavril Bisztricsanint ültetik. A vezetők börtönbe kerülnek.
1840. nov. 27.
Miután a szövetségesek bombázták Bejrutot, Mohamed Ali kiüríti Szíriát (amelyet azután1841. jan. 11-én visszaad a Portának), a török flottát pedig visszaszolgáltatja a szultánnak. Feladni kényszerül az 1824 óta birtokolt Krétát is, ahol 1841-ben felkelés robban ki.
1844. jan.
Joannisz Kolettisz görög kormányfő alkotmányozó nemzetgyűlési beszédében meghirdeti a görög területek (Királyság, Janina, Szaloniki, Drinápoly, Konstantinápoly, Trapezunt, Kréta, Számosz) egyesítését célul tűző irredenta Nagy Eszmét (Megali Idea). Kormányának augusztus 18-i hivatalba lépésével ez lesz a hivatalos program. kapcsolódó térképek: 104
1844.
Ilja Garašanin, a szerb alkotmányvédő párt egyik vezetője külügyminiszter Tervezet (Načertanije) címmel körvonalazza a nagyszerb nemzetállam megteremtésének és a tengeri kijárat megszerzésének külpolitikai programját. Eszerint Szerbiához tartozna Bosznia, Hercegovina, Ó-Szerbia (Kosovo), Montenegró, a Vajdaság és Észak-Albánia.
1853. jan. 9. - febr. 21.
Oroszország újabb javaslata Angliának az Oszmán Birodalom felosztására. Eszerint Konstantinápoly Oroszországé, Moldva, Havasalföld, Szerbia és Bulgária orosz protektorátus lenne; Egyiptom és Kréta pedig Angliáé. Anglia elutasítja a javaslatot.
1858. júl.
Egyezményben egyenlő jogokat biztosítanak Krétán a muzulmánoknak és a keresztényeknek.
1866. május
Törökellenes felkelés Krétán. A felkelőket görög szabadcsapatok támogatják.
1868.
Szerb-montenegrói megegyezés délszláv föderáció létrehozásáról . kapcsolódó térképek: 258
1868.
Kréta korlátozott autonómiát kap . kapcsolódó térképek: 104
1876. júl. 8.
Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .
1896. máj.
Törökellenes felkelés Krétán.
1896. júl. 3.
A szultán elismeri Kréta önkormányzatát . kapcsolódó térképek: 104 108
1896. szept. 4.
Kréta új alkotmányt kap.
1897. jan. 15.
Újabb fegyveres felkelés Krétán a görög uralom ellen, muzulmánellenes tömegmészárlásokkal.
1897. febr. 14.
Görög csapatok szállnak partra, és indítanak harcot Krétán. kapcsolódó térképek: 71 104
1897. márc. 20.
A Porta a nagyhatalmak nyomására teljes autonómiát ad Krétának.
1897. nov. 26.
A nagyhatalmak nyomására a görög királyi házból származó György herceg kerül az autonóm Kréta élére.
1897. dec. 16.
A török győzelemmel (a Porta egyetlen fényes győzelme a korszakban) végződő háborút lezáró görög-török béke Isztambulban. A nagyhatalmak megakadályozzák a győzelem kiaknázását: jelentéktelen, bár katonailag fontos thesszáliai görög területvesztés (6 nahije átadása), és 4 millió török fontnyi jóvátétel mellett az autonóm krétai vilajet élén - amelyet a török csapatoknak el kell hagyniuk - a görög György marad kormányzóként. Oroszország vétót jelent be Kréta görög annektálásával szemben. Anglia megszállja a szigetet, s Epiruszt kívánja felajánlani cserében a görögöknek. A háborúban török oldalon harcoló albánok 1898-ban ismét önkormányzatot követelnek . kapcsolódó térképek: 71 104 104
1898. nov. 7.
Miután felkelés robbant ki Krétán a török és az 1897 óta ott állomásozó angol csapatok ellen, a Porta, valamint Oroszország, Anglia, Franciaország és Olaszország újabb egyezménye értelmében ténylegesen György fejedelem kerül az autonóm sziget élére. A szigetet 14-re elhagyják az utolsó török csapatok is.
