Közvetlen örökös nélkül meghal III. (Wittelsbach) József Miksa bajor választófejedelem (1745-1777). II. József a bajor trónra kerülő Károly Tivadar pfalzi választófejedelemnél igényt jelent be Alsó-Bajorországra (így akarván kárpótlást szerezni Szilézia elvesztéséért). Ezzel kezdetét veszi a bajor-osztrák örökösödési viszály.
1778. jan. 3.
Károly Tivadar pfalzi uralkodó és II. József bécsi konvenciója értelmében Ausztria megkapja Alsó-Bajorországot és Felső-Pfalz egyrészét. A hónap közepéig az osztrák csapatok 16-án e területeket elfoglalják.
1779. máj. 13.
Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44
1785. júl. 23.
Osztrákellenes porosz-hannoveri-szász szerződés ("fejedelmek szövetsége"). Titkos záradéka szerint megakadályoznak egy osztrák-bajor szövetséget vagy egyesülést, illetve Habsburg részről Osztrák-Németalföld elcserélését Bajorországért.
1791. jan. 9.
A hágai-angol-osztrák-porosz-holland konferencia a belga rendek kiváltságainak szavatolása mellett garantálja a belgiumi osztrák uralmat. A Habsburgoknak tehát nem sikerült megszerezniük Bajorországot Belgiumért cserébe.
1805. szept. 8.
Az osztrák csapatok bevonulnak Bajorországba, amivel kezdetét veszi a harmadik koalíciós háború.
1805. dec. 26.
Francia-osztrák békekötés Pozsonyban, amelynek értelmében Ausztria elveszíti maradék itáliai birtokát (Velencét); Tirolt és Vorarlberget Bajorországhoz csatolják, aminek fejében az átengedi neki Salzburgot; délnyugati területeit átengedi Badennek és Württembergnek; elveszti Isztriát és Dalmáciát; elismeri a királysággá alakuló Bajorországot és Württemberget; magas hadikárpótlást fizet. A békével Franciaország döntő befolyásra tesz szert a német területeken. kapcsolódó térképek: 39 42 107 124
1809. júl. 12.
Znaimban aláírják a francia-osztrák fegyverszünetet, amelynek értelmében Tirol Bajorországé lesz.
1809. okt. 14.
A schönbrunni (bécsi) francia-osztrák békében Ausztria elveszíti Salzburgot, Dalmáciát, Bajorország javára Tirolt, Új-Galíciát (utóbbit a Varsói Hercegséghez csatolják) és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A Franciaországhoz tartozó Illír tartományok megszervezésével - amihez Raguzát is csatolják - megszűnik Ausztria tengeri kijárata. Napóleon 1811-ben a horvát határőr vidéket közvetlen kormányzása alól az Illír tartományokhoz csatolja.
1809. okt. 25.
Innsbruckba bajor csapatok vonulnak be. A hónap végén Hofer vezetésével újabb parasztfelkelés kezdődik Tirol Bajorországhoz csatolása ellen.
1813. okt. 8.
Osztrák-bajor szerződés Bajorország szuverenitásáról. Ezzel Bajorország is csatlakozik a kalischi szövetséghez.
1814. jún. 3.
Bajorország a párizsi szerződés értelmében visszaadja Ausztriának Tirolt, Vorarlberget, Salzburgot.
1828. jan. 18.
Hivatalba lép a görögországi Nauplionba érkező Kapodisztriasz kormányzó-elnök, aki az alkotmányt felfüggesztve és a parlamentet feloszlatva rendkívüli állapotot vezet be. Bajorország és Württemberg külön vámszövetséget hoz létre (Délnémet Zollverein).
1832. ápr. 30.
A védnökhatalmak (Franciaország, Anglia, Oroszország) és Bajorország londoni konferenciája a független Görög Királyság élére a kiskorú Frigyes Ottó von Wittelsbach bajor herceget jelöli (görög-bajor perszonálunió tiltásával). A szultán elismeri Görögország teljes függetlenségét. kapcsolódó térképek: 50 52 52
1850. febr. 27.
Bajorország, Hannover, Szászország és Württemberg szövetkezése a porosz uniós törekvésekkel szemben ("négy király szövetsége"). Hamarosan Ausztria is előáll a maga "Mittel-Europa"-tervével.
1866. jún. 16.
Olaszország hadat üzen Ausztriának. Megkezdődik a porosz/olasz-osztrák háború. Porosz oldalon 17 kis német állam, osztrák oldalon 4 kis állam mellett a nagyobb államok (Bajorország, Szászország, Württemberg, Baden, Hannover Kurhessen, Hessen-Darmstadt, Nassau) harcolnak.
1870. nov. 23.
Bajorország belép az Északnémet Szövetségbe.
1923. okt. 23. - 25.
Munkásfelkelés Hamburgban a kommunista Ernst Thälmann vezetésével.
1939. ápr. 15.
A területgyarapodások nyomán módosítják Nagy-Németország közigazgatási beosztását: többek között Bajorország, Poroszország, Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria között felosztják a Szudéta-vidéket.
1945. ápr. 17.
Patton amerikai hadserege Bajorország felől benyomul Nyugat-Cseszországba. azonban
