Japán támadást indít Kína ellen Mandzsúria megszerzéséért.
1937. júl. 7.
Japán hadüzenet nélkül újabb, általános támadást indít Kína ellen. Július 28-án a japánok elfoglalják Pekinget is.
1937. aug. 21.
A Szovjetunió és a Kínai Köztársaság megnemtámadási szerződést ír alá.
1939. júl. 2.
Anglia elismeri Japán különleges jogait Kínában.
1939. dec. 14.
A Szovjetuniót a semleges Finnország elleni agresszió miatt kizárják a Népszövetségből. A Közgyűlésben a szavazásnál a három skandináv és a Szovjetunióval határos 10 állam tartózkodik (a balti államok még szavazástól is tartózkodnak). A Tanácsban Svédország és Lettország a szavazás előtt távozik, Finnország és a Szovjetunió nem szavazhat, hárman (Görögország, Jugoszlávia, Kína) tartózkodik. Így végül heten szavaznak igennel (Anglia, Franciaország, Belgium, Dél-Afrika, Egyiptom, Bolívia, Dominikai Köztársaság).
1941. nov. 25.
Az antikomintern paktum meghosszabbítása öt évre. Románia, Bulgária, Horvátország, Finnország, Szlovákia, valamint Dánia és a Nankingi Kína csatlakozik a paktumhoz.
1943. okt. 18. - 30.
Az első szövetséges háromhatalmi külügyminiszteri értekezlet Moszkvában. Kiállnak a közös harc mellett a német kapitulációig (különbéke tilalma). A: november 2-i moszkvai nyilatkozatban - elsősorban szovjet nyomásra - megegyeznek Ausztria függetlenségének helyreállításáról (utalva háborúsfelelősségére). A három nagyhatalom és Kína képviselői deklarálják egy nemzetközi szervezett létrehozásának szükségességét a béke fenntartására, valamint a háborús bűnösök megbüntetésének elvét.
1944. okt. 9.
Churchill és Sztálin október 9-17-i moszkvai találkozóján a balkáni érdekszféra elhatárolása szerint Románia és Bulgária túlnyomórészt (9:1, illetve 7,5:2,5 Arányban) szovjet, Görögország (1:9) brit, Jugoszlávia és Magyarország egyenlő arányban szovjet és nyugati befolyás alá kerül.(ez utóbbi két arányt a szakértők azután a szakértők a Szovjetunió javára módosítják). A Lengyelországról folyó tárgyalásokba 13-án bekapcsolódik a lublini kormány Boleslaw Bierut vezette küldöttsége és a Moszkvába hívott Mikolajczyk emigráns lengyel miniszterelnök is. kapcsolódó térképek: 236
1944. okt. 9.
Az augusztus 21-én megnyílt Dumbarton Oaks-i konferencián a SZU, az USA, Nagy-Britannia és Kína deklarálják, hogy Népszövetséget új nemzetközi szervezettel cserélik fel, s kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Szervezete alapkormányának első tervezetét.
1949. okt. 1.
A Mao Ce-tung vezette KKP - Szovjetunió támogatta - katonai győzelmének eredményeként kikiáltják a Kínai Népköztársaságot.
1950. jan. 13. - aug. 1.
A Szovjetunió felfüggeszti BT-tagságát az ENSZ-ben, tiltakozásul amiatt, hogy a világszervezet Tajvant ismerte el Kína képviselőjeként.
1950. márc. 1.
Csang Kaj-sek a Tajvanra szorult Kínai Köztársaság elnöke lesz.
1950. márc.
Lengyelországban szovjet mintára átszervezik a közigazgatást.
1954. okt. 12.
Nagy jelentőségű kínai-szovjet szerződések, amelyek keretében a Szovjetunió gyakorlatilag vállalja Kína modernizálását. A globális együttműködés keretében egyeztetik a két állam külpolitikáját is.
1960. szept. 30.
N. Hruscsov az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében kiáll Kína tagsága mellett.
1961. dec. 10.
A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a szovjet-kínai konfliktusban Kína mellé álló Albániával. Albánia 11-én hasonló lépést tesz (12-én pedig kilép a KGST-ből). A többi szocialista ország nem követi a szovjet példát. kapcsolódó térképek: 267 273
1962. jan. 16.
Albán-kínai kereskedelmi egyezmény, amelynek eredményeként Kína részesedése az albán külkereskedelemben az 1960-as 4,3 %-ról 1964-ig 46,6 %-ra nő.
1963. aug. 5.
A július 25-én parafált szovjet-amerikai-brit részleges "atomcsend"-egyezmény Moszkvában, amelynek értelmében csak földalatti robbantásokat hajtanak végre. A szerződéshez 96 állam csatlakozik (Franciaország és Kína nem).
1965. jún. 9.
Újabb albán-kínai kereskedelmi egyezmény aláírása Pekingben, amely az albán gazdaságot teljesen Kína felé fordítja.
