Angol-porosz semlegességi szerződés (whitehall-i vagy westminsteri konvenció): Poroszország részéről az Ausztriához közeledő Oroszországgal szemben, valamint a koloniális téren fő rivális Franciaország sakkban tartására a kontinensen. Válaszul Erzsébet cárnő februárban felmondja az 1755. szept. 30-ai poroszellenes orosz-angol segítségnyújtási szerződést. Megindul a század első felét jellemző szövetségek radikális átrendeződése ("szövetségek megfordítása" vagy "diplomáciai forradalom"). kapcsolódó térképek: 33
1756. máj. 1.
A korábban ellenséges Bourbon- és a Habsburg-ház összefogásaként poroszellenes osztrák-francia semlegességi és védelmi szerződés aláírása Versailles-ban (első versailles-i szerződés). Ausztria célja elsősorban az osztrák örökösödési háborúban (breslaui porosz-osztrák előzetes béke, 1742) elvesztett Szilézia visszaszerzése.
1758. dec. 30. - dec. 31.
Francia-osztrák versailles-i szerződés az Ausztriának nyújtandó támogatás megemeléséről.
1759. nov. 25.
Angol-porosz békekötési javaslat, amit Ausztria, Franciaország és Oroszország egyaránt elutasít.
1762. jún. 19.
Orosz-porosz védelmi szövetségi szerződés, melyben II. Frigyes fegyveres segítséget ígér III. Péternek Dánia ellen Holstein megszerzéséhez, a cár pedig Frigyesnek Ausztria ellen. Egyeztetik Lengyelországgal és Kurfölddel kapcsolatos politikájukat is.
1763. febr. 15.
A porosz győzelemmel véget érő kontinentális hétéves háborút lezáró osztrák/porosz-szász hubertusburgi béke aláírása a Lipcse melletti Hubertusburgban, a status quo ante bellum alapján: a vitatott Szilézia - leszámítva Troppau körzetét ("Osztrák-Szilézia") - porosz kézen marad. Ausztria és Poroszország között erőegyensúly jön létre. Miután egy európai háborút az orosz állásfoglalás döntött le, Oroszország európai tekintélye megnő. kapcsolódó térképek: 42 44
1770. okt. 16.
A járvány elleni védekezés (az ún. cordon sanitaire) ürügyén II. Frigyes megszállja Posent, Nagy-Lengyelországot és a "Királyi Poroszországot", Ausztria pedig a Kárpátokon átkelve újabb három galíciai határmenti területet (Podhale, Szandez, Wladimir) foglal el.
1773. szept. 18.
Oroszország, Poroszország és Ausztria kétoldalú varsói szerződései Lengyelországgal szentesítik annak megcsonkítását.
1775. máj. 7.
A konstantinápolyi (isztambuli) konvencióval az orosz-török háborúban semleges Ausztria - egyezséget kötve Grigore Ghica, a törökvazallus Moldva fejedelmével - megkapja a számára a nemrég megszerzett Galícia és Erdély összekötetése biztosítása miatt stratégiai fontosságú és 1774 őszén már megszállt Bukovinát (amelyet később Galíciához csatolnak). kapcsolódó térképek: 41 100 223 323
1778. jan. 3.
Károly Tivadar pfalzi uralkodó és II. József bécsi konvenciója értelmében Ausztria megkapja Alsó-Bajorországot és Felső-Pfalz egyrészét. A hónap közepéig az osztrák csapatok 16-án e területeket elfoglalják.
1778. márc. 13.
A Habsburg-hatalom növekedésére féltékeny II. Frigyes porosz király kezdeményezésére - Károly Tivadar védelmében - kitör a bajor örökösödési háború Poroszország és Ausztria között.
1779. ápr. 22.
Velence- és törökellenes osztrák-montenegrói szövetségi szerződés aláírása Bécsben, amely lényegében Ausztria protektorátusává teszi az Oroszországban csalódott Montenegrót.
1779. máj. 13.
Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44
1780. márc. 11.
/febr. 28. II. Katalin cárnő az angol-amerikai háború kapcsán proklamálja a semlegesek hajóinak védelmét előíró fegyveres semlegességet. Az ún. (első) Semlegességi Ligához (1780-1783) júliusban csatlakoznak Svédország, Dánia, Poroszország, továbbá Hollandia, Ausztria, Portugália és a Nápoly-Sziciliai Királyság.
1780. jún. 5.
II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
1782. szept. 21.
II. Katalin - törökellenes szövetséget eredményező - levele II. Józsefhez, amelyben javasolja egy Moldvából, Havasalföldből és Besszarábiából álló független királyság létrehozását, pravoszláv uralkodó alatt. Ausztria elutasítja a cárnő "görög tervét".
1785. nov. 8.
A Schelde torkolatvidékét megszerezni kívánó Ausztria és a franciák által ösztönzött Hollandia háborúját lezáró Fontainebleau-i béke értelmében II. József kénytelen felhagyni az 1648 óta vitatott terület elfoglalásának kísérletével.
1788. febr. 9.
A hadüzenet átadásával és az egyidejűleg megindított támadással Ausztria hivatalosan hadba lép a Porta ellen. Ezzel kezdetét veszi az 1788-1791-es utolsó osztrák-török háború.
1788. ápr. 15.
(és aug. 13.) Porosz-angol-holland szövetség Oroszország, Franciaország és Ausztria ellen (hármas liga).
1790. júl. 27.
A június 26 óta ülésező reichenbachi konferencián Ausztria és Poroszország a francia fenyegetés elleni együttműködés jegyében egyezmény köt az Oszmán Birodalomat illető status quo-ja alapján (reichenbachi konvenció). Ausztria kötelezi magát, hogy kiszáll a keleti háborúból, Poroszország ennek fejében segítséget nyújt az osztrák uralom helyreállításához Németalföldön. kapcsolódó térképek: 44
