Mária Terézia a Horvátoszágon (és ezen keresztül Magyarországon) belülre helyezett Fiuménak trieszti mintára biztosítja a szabad kikötői státust.
1808. febr. 29.
A zágrábi horvát szábor határozaat szerint Fiume Horvátországhoz tartozik.
1848. jún. 5. - 9.
A választott horvát szábor ülésen jóváhagyja a birodalom nemzeti és föderalista alapú átszervezését, benne a "Háromegy Királyság" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) helyreállítását. Jelačić jún. 6-án a száborban egységes szerbhorvát nemzetről beszél.
1848. aug. 31.
A bécsi kormány Magyarországot osztrák tartománnyá nyilvánítja.
1848. aug. 31.
Jelačić bevonul Fiuméba, amelyet Horvátországhoz csatolnak.
1849. márc. 4.
A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57
1849. okt. 24.
Haynau bevezeti Magyarországon az "Ideiglenes Közigazgatási Szervezetet": Erdélyt a Partiummal, Horvátországot a Muraközzel és Fiuméval leválasztják; a maradék országot öt katonai kerületre osztják (Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Pest-Buda), mindegyiket az osztrák belügyminiszter alá rendelve.
1850. ápr. 7.
A horvát báni tanács február 26-i feloszlatása után császári pátens kibocsátása Horvátország és Szlavónia államjogi helyzetének szabályozásáról. Eszerint országgyűlés nélküli osztrák típusú tartományi közigazgatást léptetnek életbe.
1868. nov. 17.
A király szentesíti a magyar-horvát kiegyezési törvényt, amelynek értelmében Horvátország korlátozott autonómiát kap Magyarország keretében . kapcsolódó térképek: 83 327
1878. okt. 15.
A krétai görögök, három évig tartó felkelésük eredményeként a halepa/aleppói görög-török paktummal önkormányzatot nyernek: a Porta a sziget közigazgatását a kertesztény többségnek engedi át (a Porta az egyezséget a későbbiekben nem tartja be) . kapcsolódó térképek: 104
1878. okt. 15.
Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
1881. júl. 15.
Királyi rendelettel felszámolják az eddig közvetlenül Bécsből igazgatott horvát-szlavón Határőrvidéket, s a terület Horvátországhoz kerül . kapcsolódó térképek: 43
1906. febr. 19.
A horvát-szerb koalíció megalakítása Horvátországban . kapcsolódó térképek: 127
1908. okt. 6.
A Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát, amibe a magyar kormány csak úgy egyezik bele, ha az soha nem lesz Horvátország része. A Novipazari szandzsák visszakerül a Portához. kapcsolódó térképek: 73 74 75 76 95 96 127 258 327
1910. febr. 5.
A magyar kormány és a horvát-szerb koalíció kompromisszumának eredményeként Nikola Tomačić lesz az új horvát bán. Horvátországban visszaáll az alkotmányos rend , a magyarországinál szélesebb körű választójogot fogadnak el. kapcsolódó térképek: 83
1910. máj. 28.
Az életbe léptetett új választási törvény kiszélesíti a választójogot Horvátországban (a lakosság 10,5 %-ára), ugyanakkor egybefogja a "Háromegy Királyságot" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) . kapcsolódó térképek: 83
1915. aug. 18.
Az antant Szerbiának ígéri Boszniát, Hercegovinát, Horvátországot, Fiumét, Dalmácia egy részét, Szlavóniát, a Bácskát és a Bánátot . kapcsolódó térképek: 116 172
1918. okt. 29.
Reichenberg/Liberecben a csehországi németek deklarálják a csatlakozást Német-Ausztriához, és megalakítják "Német-Csehország" kormányát. A cseh csapatok hamarosan elfoglalják a területet.
1918. okt. 29.
A Piavén létesített hídfőből induló olasz-angol támadás végleg összeroppantja a Monarchia frontját. kapcsolódó térképek: 118
1918. okt. 29.
A Zágrábban összehívott nemzetgyűlés proklamálja Horvátország (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) független államiságát, egyúttal csatlakozását a szlovének, horvátok és szerbek közös államához. A Monarchia kormányszervei az elszakadást elismerik, és az osztrák flottát átadják a horvát államnak. kapcsolódó térképek: 174
