I. Pál ill. a külügyek irányítója, Fjodor Rosztopcsin gróf (Anglia felé a fegyveres semlegességet hangoztató) britellenes terve porosz, osztrák és francia részvétellel az Oszmán Birodalom felosztására: Oroszország igényt tart Moldvára, Ruméliára és Konstantinápolyra, a többi (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) Ausztriáé és Poroszországé lehet; Görögország és a szigetek egy köztársaságot alkotnának a négy hatalom védnöksége alatt, Egyiptom Franciországé; egy orosz hadsereg Perzsián át szétverné a brit uralmat Indiában.
1806.
Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50
1806. jan. 1.
A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.
1822. jan. 13.
Az Epidaurosz melletti Piadában összeült első görög nemzetgyűlés- a Hetéria Főtanácsát felosztva - kikiáltja az önálló Görögországot. kapcsolódó térképek: 52
1824. jan. 21.
Nesselrode orosz kancellár a nagyhatalmak elé terjeszti - a nagyhatalmi konferencia keretében megvalósítandó - tervét a göröglakta területeknek szerb és román fejedelemségek státuszához hasonló három autonóm tartományra osztásáról. Eszerint a keleti tartomány Attika és Thesszália, a nyugatit Epirusz, a délit Morea alkotná. Ausztria az orosz befolyás növekedésétől félve ettől kezdve hajlik a függetlenség megadására Görögországnak. kapcsolódó térképek: 50
1826. ápr. 4.
A szentpétervári titkos jegyzőkönyvben Anglia és Oroszország elismeri Görögország mint vazallus autonómiáját a Porta fennhatósága alatt. Ez az első olyan diplomáciai aktus, amely Görögország felszabadulásához is kötődik. A Porta májusban elfogadja a feltételeket. kapcsolódó térképek: 49 5 50
1829. márc. 22.
A békeszerződést előzetesen körvonalazó háromhatalmi londoni konferencia megvonja csak a görög szárazföld déli részére (Peloponnészosz, Attika, Boetia), kiterjedő Görögország határai is. A konferencia döntéseit jegyzékben továbbítják a Portához, amit az elutasít.
1829. aug. 3.
Az argoszi (ötödik) görög nemzetgyűlés a livádiai győzelem után felhatalmazza az elnököt a béketárgyalásokra. A márciusi nagyhatalmi döntéssel ellentétben Görögország igényt tart Akarnániára is.
1829. aug. 20.
Az oroszok elfoglalják Drinápolyt és megindulnak Konstantinápoly ellen, mialatt a görög csapatok felszabadítják Közép-Görögországot. A Porta beleegyezik a márciusi feltételekbe. kapcsolódó térképek: 50
1829. szept. 14.
Megkötik a drinápolyi orosz-török békét . A Porta elismeri Görögország autonómiáját a szövetségesek védnöksége alatt. Nemzetközileg először elismerten megerősítik Szerbia autonómiáját, átengedve egyúttal neki az igényelt (mert 1813-ban egyszer már elfoglalt) hat déli nahijét. Az 1826-os akkermani szerződés szellemében megerősítik az öt év óta orosz megszállás alatt álló Havasalföld és Moldva autonómiáját: új szervezeti szabályzatot ("alkotmányt") kívánnak adni nekik. Oroszország annektálja a Duna-deltát a Kígyó szigettel. A Porta pénzügyi helyzetét megrendítő hatalmas kárpótlásra kényszerül, amelynek kifizetéséig az orosz csapatok megszállva tartják a fejedelemségeket. A Szorosokat megnyitják az orosz kereskedelmi hajók előtt, Oroszország szabadkereskedelmi jogot kap az Oszmán Birodalom egész területén és a Fekete-tengeren. kapcsolódó térképek: 49 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333
1830. febr. 3.
Anglia, Oroszország és Franciaország mint védnökhatalmak londoni katonai jegyzőkönyvei immár független államként ismerik el a görög örökletes abszolút monarchiát., A három hatalom egyszersmind Görögország gyámjának nyilvánítja magát. (A Porta a január 30-i fermánban azzal a feltétellel ismerte el örökletes királyságként, ha területét a korábban megállapítottal - és majd a pároszi jegyzőkönyvben rögzítettel - szemben, elcsatolva Tesszáliát. kapcsolódó térképek: 50 52 104 108 52 104 108
1830. febr. 20.
A pároszi diplomáciai jegyzőkönyvben Anglia, Franciaország és Oroszország pontosítja Görögország határait.
1830. ápr. 24.
A Porta beleegyezik Görögország függetlenségébe.
1830. nov. 30.
Londoni nagyhatalmi konvenció Görögország függetlenségéről.
1832. márc. 15.
Az elfogadott alkotmány szerint Görögország alkotmányos monarchia lesz. Augusztinosz Kapodisztriasz egyidejűleg megválasztott kormányzó azonban fegyveres összecsapások közepette már 18-án lemond.
1832. ápr. 30.
A védnökhatalmak (Franciaország, Anglia, Oroszország) és Bajorország londoni konferenciája a független Görög Királyság élére a kiskorú Frigyes Ottó von Wittelsbach bajor herceget jelöli (görög-bajor perszonálunió tiltásával). A szultán elismeri Görögország teljes függetlenségét. kapcsolódó térképek: 50 52 52
1833. febr. 6.
A kiskorú (Wittelsbach) Ottó bajor herceg görög uralkodó megérkezik Nauplionba, Görögország fővárosába (Athén csak a kormány 1835-ös átköltözésével lesz főváros), s bajor híveivel kezd kormányozni. Az oroszbarát vonal helyébe brit orientáció lép.
1833. márc. 31.
Az utolsó török csapatok is elhagyják Görögországot.
1844. márc. 30.
A király felesküszik a konzervatív új alkotmányra (amely április 16-án lép életbe). Ezzel Görögország alkotmányos monarchiává alakul át. Bevezetik az általános férfi választójogot.
1854. márc. 19.
Török ultimátum Görögországnak, miután az a Porta neház helyzetét kihasználva januárban elfoglalta Epiruszt, majd benyomul Thesszáliába. A görög támadás leállítását és az elfoglalt területek kiürítését segíti, hogy Pireusznál francia csapatok jelennek meg (amelyek azután 1857-ig maradnak ott).
