A VMRO szaloniki kongresszusa felkelés mellett határoz, időpont nélkül.
1903. jan. 29.
Az előző évben egyesült horvát ellenzék felveszi a Horvát Jogpárt nevet, s meghirdeti a szerbekkel való megbékélést tartalmazó "új kurzusát" . kapcsolódó térképek: 127
1903. febr. 8.
A Bolgár Fejedelemségben betiltják a probolgár ("külső") macedón szervezet működését.
1903. ápr. 14. - 24.
A VMRO kongresszusa Szmilevoban konkretizálja a felkelés tervét.
1903. ápr.
Zsidóellenes pogrom Kisinyovban, 500 halottal.
1903. máj. 24.
A VMRO által végrehajtott merényletsorozat tetteseinek pere Szalonikiben, négy halálos ítélettel..
1903. jún. 11.
Összeesküvő katonatiszti csoport Belgrádban meggyilkolja I. (Obrenović) Sándor szerb uralkodót és feleségét.
1903. jún. 15.
Az Obrenović-dinasztia trónfosztása.
1903. jún. 24.
Szerbia új uralkodója I. (Karađorđević) Péter (1903-1921) lesz . Visszaállítják az 1889-es alkotmányt, s a kormány élére 1904-ben Nikola Pašić kerül. Szerbia politikája élesen nacionalista, oroszbarát és osztrákellenes fordulatot vesz. Az európai uralkodók a királygyilkosság miatt csak 1904-ben ismerik el I Pétert. kapcsolódó térképek: 97
1903. júl. 30.
/17 Az 1898-ban alakult Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt brüsszeli és londoni II. kongresszusán a "maximalisták" 24:20 arányban többségbe kerülnek, s a párt a V. Plehanov vezette kisebbségi mensevik (kisebbségi szociáldemokrata) és a Vlagyimir Uljanov ("Lenin") vezette bolsevik (többségi kommunista) frakcióra bomlik.
1903. júl.
Finnországban széleskörű hatalommal ruházzák fel Bobrikov főkormányzót ("diktatúra-dekrétum").
1903. júl. - aug.
Általános sztrájk Dél-Oroszországban (többek között Kijevben, Odesszában).
1903. aug. 2.
A VMRO vezette Ilindeni (Illés-napi) bolgár-vlach felkelés Nyugat-Macedóniában, a Bitolai vilajet Kasztória-Gostivar-i körzetében.. kapcsolódó térképek: 97
1903. aug. 4.
Az elfoglalt Kruševóban a felkelők ideiglenes kormánya deklarálja a 12-ig fennálló Bolgár-Román (vagy "Kruševói") Köztársaságot.
1903. aug. 19.
A VMRO vezette kelet-trákiai bolgár ún. Preobrazsnszki-felkelés kirobbanása a Drinápolyi vilajet Lozengradi körzetében, M. Tirnovo és M. Samokov központtal . A felkelők deklarálják a 26 napig fennálló Sztrandzsai Kommün "független köztársaságát". A felkelés ellen 40 ezres török haderőt mozgósítanak, amely 66 falut számol fel, 3 ezer lakost megölve. Mintegy 15 ezer bolgár menekül át Bulgáriába. kapcsolódó térképek: 97
1903. szept. 14.
Zsidóellenes pogrom Gomelben.
1903. szept. 29.
Ferenc József és II. Miklós megállapodása a balkáni status quo megőrzéséről . Anglia javaslata keresztény általános kormányzó kinevezésére és reformok bevezetésére az Oszmán Birodalom európai területein. kapcsolódó térképek: 97
1903. okt. 3.
Ferenc József császár és II. Miklós cár szeptember 30-okt 3-I találkozóján az ausztriai Mürzstegben, reagálásként az Ilindeni-felkelés vérbefojtására - és az általános reformokat szorgalmazó szeptemberi brit javaslatra -, titkos megegyezés a Macedóniára korlátozott reformok szükségességéről. A két nagyhatalom nyomást gyakorol a Portára, hogy Macedónia (illetve Bitolai, Szaloniki és Koszovói vilajet, a reformtervezet osztrák-magyar kérésre nem érinti a Szandzsákot és Albániát, orosz kérésre pedig az Edirnei vilajetet, azaz a nagyhatalmak érdekszférájába tartozó területeket) főkormányzósági státust kapjon, külföldi tanácsadókkal és rendfenntartókkal. Eszerint a területet etnikai alapon körzetekre osztják, s a nemzetközi (francia, olasz, angol, osztrák, orosz) csendőrség a felosztásnak megfelelően szállja meg. A macedóniai albánokat a felosztástól való félelem önvédelmi egységek létre hozására készteti. A reformtervezetet (amely ellen Anglia berzenkedik) okt. 9-én a Porta elé terjesztik.
1903. okt.
A finn ellenállók stockholmi kongresszusa ("stockholmi országgyűlés").
1903. nov. 24.
A Porta a brittel szemben (amellyel Bulgária és Szerbia és elégedetlen) a mürzstegi osztrák-orosz reformtervezetet fogadja el.
