Az előző évben megvert montenegrói csapatok, ismét hadműveletekbe kezdve a törökök ellen, elfoglalják Bart.
1878. jan. 9.
Az orosz csapatok a Sipka-szoros déli kijáratát elfoglalva - a török sereget megadásra kényszerítve - átjutnak a Balkán-hegységen.
1878. jan. 11.
A szerb csapatok elfoglalják Ništ. kapcsolódó térképek: 65
1878. jan. 18.
Az oroszok Filibe/ Plovdivnál megverik a Szulejmán pasa vezette utolsó török sereget.
1878. jan. 19.
Montenegró elfoglalja Ulcinjt, azután pedig a Shkodrai-tó szigeteit (Grmozur, Vranjina, Lesendro). Csapatai Szkutarit fenyegetik.
1878. jan. 20.
Az orosz csapatok beveszik Drinápolyt. Az egyesülő orosz seregek megindulnak Konstantinápoly ellen. Válaszként a brit flotta befut a Márvány-tengerre.
1878. jan. 29.
Az orosz csapatok beveszik Csorlut.
1878. jan. 31.
A Porta kérésére orosz-török fegyverszünet Drinápolyban. kapcsolódó térképek: 65 66
1878. febr. 13.
Miután az oroszok Konstantinápoly alá érkezve elfoglalják San Stefanót, oroszellenes brit-francia-osztrák flottademonstrációra kerül sor a Márvány-tengeren a Herceg-szigeteknél. A Monarchia egy Oroszország elleni támadást fontolgat. Oroszország meghátrál.
1878. febr. 14.
II. Abdul Hamid szultán feloszlatja az összeült török parlamentet, a frissen bevezetett alkotmányt felfüggesztve egyeduralomra és a helyi nacionalizmusokat sértő központosított kormányzásra tér át. Ezzel vége az 1839-el elkezdődött Tanzimat korának . kapcsolódó térképek: 65
1878. febr. 24.
A Monarchia az annexiós tervet feladva Bosznia és Hercegovina megszállásáról dönt. Kompenzációként áprilisban beleegyezik Észak-Schleswig német annektálásába. Ugyancsak dönt arról, hogy az orosz előretörést európai konferenciának kell megakadályoznia.
1878. febr.
A román csapatok beveszik Vidint.
1878. márc. 3.
Az Isztambul melletti San Stefanóban (Yesilköy) megkötött orosz-török előzetes békében (amelyet március 17-én ratifikálnak) a Porta elismeri Románia, valamint a kisebb mértékben megnövelt területű Szerbia függetlenségét; Montenegró megkétszerezi területét és tengeri kijárathoz jut; a Balkán legerősebb államaként (az 1877 januári budapesti titkos egyezményt megsértve) létrejön az oroszbarát és orosz csapatok által megszállt Nagy-Bulgária; Románia átengedni kényszerül Oroszországnak Délnyugat-Besszarábiát, amiért kárpótlásul (tengeri kijáratként) megkapja Dobrudzsa nagyobbik északi részét. Az Oszmán Birodalom ezzel kikerül a brit érdekszférából. A béke kiváltja Anglia és a Monarchia ellenkezését . kapcsolódó térképek: 65 66 71 100 101 102 106 107 325
1878. máj. 6.
A Monarchia nemzetközi konferencia összehívását javasolja a San Stefanó-i béke revideálására. Az Oroszország megnövekedett hatalma miatt álláspontot változtató Bismarck közvetít a nagyhatalmak között.
1878. máj. 22.
A nagyhatalmak elismerik Románia függetlenségét.
1878. máj. 30.
Titkos előzetes angol-orosz egyezmény San Stefano felülvizsgálásáról Londonban.
1878. jún. 4.
Angol-török védelmi és szövetségi egyezményben Anglia segítséget ígér a Portának Oroszország ellen, aminek fejében a törökök átengedik Ciprust ("furcsa egyezmény").
1878. jún. 13.
A krími háború alatti felállás megismétlődésétől tartó Oroszország meghátrál, és San Stefano revideálására Bismarck vezetésével összeül a berlini kongresszus.
1878. jún. 13.
A konstantinápolyi Albán Bizottság szervezésében és a Porta támogatásával tanácskozást tartanak Prizrenben, ahol elhatározzák egy Központi Bizottság létrehozását. Ezzel létrejön a zömmel mohamedán nagybirtokosokat tömörítő Prizreni Liga. A küldöttek, az albán nemzeti célokat megfogalmazó Abdul Frashëri vezette kisebbséggel szemben az oszmán szuverenitás fenntartása mellett döntenek: a Bitola központú nemzeti területek megtartását a szlávokkal szemben, autonómia formájában az Oszmán Birodalmon belül. Az orosz-török békeszerződés revideálása érdekében ellenállási gócokat hoznak létre (északon Szkutari és Prizren, délen Preveza és Janina).
