Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 82 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1868. febr. 1.

Törökellenes szerb-román szövetségi szerződés Bukarestben. A szerződésben értelmében Bulgáriát felosztják, Bosznia-Hercegovinát pedig Szerbia kapja (amit Ausztria már korábban megígért).

1876. júl. 8.

Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .

1877. jan. 15.

Szerbia vereségének hatására a balkáni keresztények védelmében a reichstadtit megerősítő újabb orosz-osztrák megegyezés az Oszmán Birodalom felosztásáról Budapesten. Eszerint Szerbia, Montenegró és a Novipazári Szandzsák semleges övezetet alkot, a Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát, Oroszország pedig Délnyugat-Besszarábiát és Batumit. A Monarchia semlegességet ígér egy orosz-török háború esetére, Oroszország pedig cserében támogatást ad Bosznia és Hercegovina megszerzéséhez. kapcsolódó térképek: 65

1878. júl. 29.

A Monarchia megkezdi Bosznia-Hercegovina katonai megszállását . kapcsolódó térképek: 72 74

1878. okt. 15.

A krétai görögök, három évig tartó felkelésük eredményeként a halepa/aleppói görög-török paktummal önkormányzatot nyernek: a Porta a sziget közigazgatását a kertesztény többségnek engedi át (a Porta az egyezséget a későbbiekben nem tartja be) . kapcsolódó térképek: 104

1878. okt. 15.

Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.

1878. okt. 20.

A Monarchia - 1914-ig legnagyobb hadműveleteként - befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását . A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3.300 katonát veszít csatában, mintegy 100 ezret maláriában és hastífuszban. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be. kapcsolódó térképek: 72

1881. jún. 18.

Az Oroszországgal végleg szakítani nem kívánó Bismarck Berlinben keresztülviszi a három (orosz, osztrák, német) császár egyezményének titkos megújítását három évre. Az általános semlegesség elvén túl leszögezik, hogy a két bolgár állam alkalmas időben egyesülhet, s a Monarchia hasonlóképpen alkalmas időben annektálhatja Bosznia-Hercegovinát. Szükséghelyzetben konzultációt irányoznak elő, s elfogadják a Tengerszorosok lezárásának orosz értelmezését.

1881. jún. 28.

Szerbia titkos védelmi szerződése a Monarchiával, amellyel kapcsolódik a kettős szövetséghez. A Monarchia a szerződésben támogatja a szerb igényeket Ó-Szerbiára (Bosznia-Hercegovina egy része és a macedóniai Koszovói vilajet). Cserében a szerződés tiltja az osztrákellenes szervezkedést szerb területen és Bosznia-Hercegovinában, továbbá a Monarchia vétójogot kap Szerbia szerződéskötéseit illetően. Ezzel az ország politikailag is függésébe kerül a Monarchiától.

1894. jún. 26.

A horvát Jogpárt megfogalmazza új, trialista programját. Eszerint a Monarchia harmadik, délszláv állama a Háromegy Királyságból és Bosznia-Hercegovinából állna . kapcsolódó térképek: 127

1897. máj. 8.

Osztrák-orosz megegyezés ("közel-keleti Antant") Szentpétervárott a balkáni status quo fenntartásáról, annak felborulása esetén pedig a térség felosztásról: eszerint a Monarchia kapná Bosznia-Hercegovinát és Szandzsákot, Janina és Szkutari között létre kellene hozni Albániát, a többi területen pedig a kisállamok osztozhatnak, az erőegyensúly szem előtt tartásával. Ettől kezdve a két hatalom együttműködik a keleti kérdés kiéleződésének megakadályozásában. Az egyesült angol-francia-orosz kérdés kiéleződésének megakadályozásában. Az egyesült angol-francia-orosz-német-olasz-osztrák/magyar flotta a görögöket támogatja.

1905.

A Porta beleegyezik Macedónia pénzügyeinek nemzetközi ellenőrzésébe.

1905.

Bosznia-Hercegovinában Szarajevó központtal önállósul a szerb ortodox egyház . kapcsolódó térképek: 173

1905.

Rilai kongresszusán kettészakad VMRo (amely a Kelet-Trákia képviseletéről lemondva tulajdonképpen ekkor veszi fel nevét): többségének célja az egyesülés Bulgáriával, kisebbsége a független Macedónia híve.

1905.

Athénban megalakul a progörög Macedón Bizottság . kapcsolódó térképek: 97

1908. júl. 23.

Miután a macedóniai török helyőrség tisztje, Niazi hadnagy a csatlakozó Enver őrnaggyal az 1907-es párizsi szövetségre alapozva katonai felkelést kezdeményez a hegyekben. A felkelők elfoglalják Szalonikit. E Abdul Hamid bejelenti az 1876-os alkotmány visszaállítását ("vértelen forradalom"). Összehívják a nemzetgyűlést, amelyben helyet adnak Kelet-Rumélia és Bosznia-Hercegovina képviselőinek is. kapcsolódó térképek: 95

1908. szept. 15. - szept. 16.

2 /3. A buchlaui (Morvaország) orosz-osztrák külügyminiszteri konferencián Oroszország beleegyezik Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar annektálásába, amennyiben a Monarchia támogatja a Szorosok megnyitását az orosz hadihajók előtt.

1908. okt. 6.

A Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát, amibe a magyar kormány csak úgy egyezik bele, ha az soha nem lesz Horvátország része. A Novipazari szandzsák visszakerül a Portához. kapcsolódó térképek: 73 74 75 76 95 96 127 258 327

1909. febr. 26.

Osztrák/magyar-török szerződés Bosznia-Hercegovina annexiójának elismeréséről: a Porta 55 millió aranykorona kárpótlást kap, s visszanyeri a Szandzsákot.

1909. márc. 23.

A cár német nyomásra (Németország március 21-I jegyzékére válaszul) elismeri Bosznia-Hercegovina annexióját ("az orosz diplomácia Csuzimája") . kapcsolódó térképek: 96


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék