Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1757. jan. 17.

A regensburgi birodalmi gyűlés kiközösíti Poroszországot, amely ellen lényegében a Német-római Birodalom hivatalos hadbalépését jelenti a döntés január 31-i ratifikálása.

1802. aug. 24.

Franciaország és Oroszország a regensburgi birodalmi gyűlés elé terjeszti a területi kárpótlás tervét.

1803. márc. 24.

A regensburgi Német Birodalmi Gyűlés (1800-1803), elfogadva a francia tervet, Napóleon óhajainak megfelelő belső átalakításokat hajt végre (a császár jóváhagyásával április 27-én lép érvénybe): kártalanítják azokat a fejedelmeket, akik elvesztették rajnai birtokaikat. Az intézkedések a katolikus egyház befolyásának korlátozására is irányulnak. Ausztria - amely többek között ekkor kapja meg Trientet - jelentősen meggyengül, ami előkészíti a Német-római Birodalom felszámolását. kapcsolódó térképek: 38

1848. júl. 22.

Összeül az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés.

1849. márc. 4.

A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57

1863. dec. 7.

A német Birodalmi Gyűlés büntető hadjáratot szavaz meg Dánia ellen Schleswig és Holstein tartományok annektálása miatt.

1867. márc. 18.

Az Északnémet Szövetség gyűlése, a lengyelek tiltakozása ellenére, csatolja a Poznani és a Kelet-Pomerániai hercegséget.

1871. ápr. 16.

A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.

1915. ápr. 15.

Tomáš Masaryk, a bécsi birodalmi gyűlés 1914 őszén emigrált képviselője emlékiratban foglalja össze a cseh hadicélokat, azaz a csehszlovákok államának megalakítását. A tervezetben szerepel a nyugat-magyarországi korridor terve is. A Monarchia felbomlását feltételező tervet a nagyhatalmak nem támogatják.

1917. máj. 30.

A bécsi Birodalmi Gyűlés délszláv képviselői deklarálják a Monarchián belüli délszláv állam létrehozását, azaz a Monarchia trialista átalakítását.

1917. júl. 19.

A német-osztrák/magyar csapatok ellentámadása Tarnopolnál áttöri az orosz frontot, visszafoglalják Bukovinát és Kelet-Galíciát. Ezzel az orosz front többé nem veszélyes a központi hatalmak számára.

1917. júl. 19.

A német Birodalmi Gyűlés határozata a megegyezéses békéről.

1935. szept. 15.

Németországban a Birodalmi Gyűlés elfogadja a zsidók jogfosztását jelentő ún. nürnbergi törvényeket ("birodalmi állampolgársági törvény", "a német vér és a német tisztesség védelmét szolgáló törvény").


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék