A túlerőben lévő osztrák-francia-orosz-szász szövetség várható támadásának megelőzésére II. Frigyes váratlanul hadüzenet nélkül betör Szászországba (majd megszállja Drezdát). Ezzel - miután június 9-én megindult az angol-francia gyarmati háború - a kontinensen is kezdetét veszi a hétéves (vagy harmadik sziléziai) háború. kapcsolódó térképek: 33
1756. okt. 16.
III. Ágost pirnai veresége után Szászország a poroszokkal szemben leteszi a fegyvert.
1760. jún. 23.
Porosz vereség az osztrákoktól a sziléziai Landeshutnál. Ezzel megszakad a kapcsolat Szászország és Szilézia között.
1760. aug. 15.
II. Frigyes győzelme a sziléziai Liegnitznél, amivel helyreállítja a júniusban megszakadt összeköttetést Szászország és Szilézia között, s ismét magához ragadja a stratégiai kezdeményezést.
1763. okt. 5.
Meghal III. Frigyes Ágost (1733-1763) szász választófejedelem és lengyel király. Ezzel a Lengyelország és Szászország között 1697 óta fennálló perszonálunió megszűnik. Megindul a harc a lengyel trónért.
1806. dec. 11.
Szászország békét köt Napóleonnal és belép a Rajnai Szövetségbe.
1815. jan. 3.
Angol-osztrák-francia titkos szerződés Bécsben a Szászországra és Lengyelországra is igényt tartó Oroszország, valamint Poroszország ellen. Ezzel felmerül a győztesek közötti szakadás perspektívája.
1815. febr. 8.
Angol kezdeményezésre a nagyhatalmak megegyeznek Lengyelország és Szászország felosztásáról.
1828. szept. 24.
Az egyik vámszövetséghez sem csatlakozó német államok Szászország vezetésével létrehozzák a Középnémet Kereskedelmi Szövetséget.
1850. febr. 27.
Bajorország, Hannover, Szászország és Württemberg szövetkezése a porosz uniós törekvésekkel szemben ("négy király szövetsége"). Hamarosan Ausztria is előáll a maga "Mittel-Europa"-tervével.
1866. jún. 15.
Porosz ultimátum Szászországnak, Hannovernek és Hessennek, hogy lépjenek be egy új német szövetségbe. Az ultimátum elutasítása utáni napon a porosz csapatok átlépik a három német állam határát . kapcsolódó térképek: 63
1866. jún. 16.
Olaszország hadat üzen Ausztriának. Megkezdődik a porosz/olasz-osztrák háború. Porosz oldalon 17 kis német állam, osztrák oldalon 4 kis állam mellett a nagyobb államok (Bajorország, Szászország, Württemberg, Baden, Hannover Kurhessen, Hessen-Darmstadt, Nassau) harcolnak.
1866. aug. 18.
Poroszország immár 15 északnémet állammal kötött szövetsége megalapozza az Északnémet Szövetséget. Szászország, Mecklenburg és 4 további állam októberig csatlakozik.
1923. okt. 10. - 16.
Munkáskormány alakul Szászországban és Türingiában.
1952. jan. 1.
Görögországban monarchista alkotmány lép életbe.
1952. jan. 1.
Korábbi ENSZ-határozat alapján a volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia mint királyság.
1952.
(Év folyamán). Módosítják Brandemburg és Szászország lausitzi határát. A Litván partizánmozgalom (LLKS) feloszlatja magát, s ezzel véget ér a szovjet ellenes fegyvetes ellenállás a Baltikumban (illetve Kelet-Európában).
1990. júl. 23.
A keletnémet parlamentnek az adott helyzetben csak formáljogi szempontból fontos döntése értelmében okt. 14-étől az NDK is - öt tartományból (Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Türingia, Szászország, Szászország-Anhalt) álló - szövetségi állam lesz.
1990. júl. 23.
Magyarország hivatalosan kéri a Szovjetuniót az 1956-os katonai beavatkozás elítélésére. A szovjet fél a kérésre nem reagál.
1990. júl. 23.
Mauzóleumát felszámolva elhamvasztják a bolgár Georgij Dimitrov múmiáját.
