Egy szerződéssel Svédország is kapcsolódik a Habsburg-szövetséghez.
1760. ápr. 1.
Újabb orosz-osztrák szövetségi szerződés Szentpétervárott, amelynek értelmében Oroszország a további háborús segítség feltételéül szabja Kelet-Poroszország megszerzését. Svédország is belép a szövetségbe, fenntartva igényét Pomerániára és a francia támogatásra.
1772. febr. 12.
Adolf Frigyes halála után Svédország trónjára III. Gusztáv (1772-1792) kerül.
1772. aug. 12.
III. Gusztáv király (1772-1792) vértelen államcsínye, amely véget vet a svéd "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép). Reformlépéseivel megelőzi Svédország - II. Katalin és II. Frigyes által tervezett - felosztását. A bevezetett új svéd alaptörvény jelentősen korlátozza Finnország autonómiáját, ami ellen oroszbarát szeparatista mozgalom indul G. M. Sprengtporten katonatiszt vezetésével, aki ezután 1786-ban Szentpétervárra emigrál. kapcsolódó térképek: 47
1780. márc. 11.
/febr. 28. II. Katalin cárnő az angol-amerikai háború kapcsán proklamálja a semlegesek hajóinak védelmét előíró fegyveres semlegességet. Az ún. (első) Semlegességi Ligához (1780-1783) júliusban csatlakoznak Svédország, Dánia, Poroszország, továbbá Hollandia, Ausztria, Portugália és a Nápoly-Sziciliai Királyság.
1788. jún.
Kara Mahmud pasa Scutariban lemészároltatja a megnyerésére érkező osztrák küldöttséget. Jutalmul a szultán hivatalosan kinevezi Scutari kormányzójának.
1800. dec. 18.
I. Pál felújítja a semlegesek angolellenes tengeri szövetségét (második Semlegességi Liga, 1800-1801). Csatlakozik Poroszország, Svédország, Dánia.
1806. okt. 9.
Ultimátuma elutasítása után Poroszország hadüzenetével elkezdődik a negyedik koalíció (Anglia, Oroszország, Poroszország, Svédország) háborúja Franciaország ellen (1806-1807).
1808. febr. 21.
A hadüzenettel egyidejűleg a finn határt átlépő Buxhoevden csapatainak támadásával Oroszország háborút indít Svédország ellen. kapcsolódó térképek: 37 47
1808. szept. 29.
Svédország békét kér, de Oroszország elutasítja.
1809. jún. 6.
A trónra lépő XIII. Károly szentesíti Svédország új alkotmányát.
1810. januá 6.
A Napóleon diktálta svéd-francia béke értelmében Svédország csatlakozik a kontinentális zárlathoz.
1810. nov. 17.
Svédország hadat üzen Angliának.
1812. jan. 1.
Illíriában életbe lép a Code Civil és minden francia törvény. kapcsolódó térképek: 40
1812. jan.
Francia csapatok foglalják el Svéd-Pomerániát, mire Svédország semlegességét deklarálja az angol-francia háborúban.
1812. ápr. 8.
Titkos orosz-svéd szövetségi szerződés Pétervárott, amelyben kölcsönösen szavatolják egymás birtokait: Finnország orosz kézen marad, Svédország megkapja Norvégiát (és semlegességet vállal).
1812. aug.
Titkos svéd-orosz szerződés Åbo/Turkuban, melynek értelmében a Napóleon elleni hadba lépése fejében Svédország megkapja Norvégiát.
1813. febr. 27.
Létrejön a Schanhorst és Kutazov tábornokok által megkötött porosz-orosz kalisz/kalischi véd- és dacszövetség Franciaország ellen: a felek a különbékét elutasítva Napóleon teljes legyőzéséig és Európa felszabadításáig kívánnak harcolni, és céljuk többek között az 1806-os porosz határok helyreállítása - amivel a lengyelek előtt felrémlik az újabb felosztás veszélye. Mindkét fél deklarálja, hogy a szövetségbe be kívánja vonni Ausztriát, Angliát és Svédországot. kapcsolódó térképek: 44
1813. márc. 23.
Svédország - miután szövetségi egyezményt kötött Angliával (amelyben Norvégiát neki igérik) - hadat üzen Franciaországnak.
1813. ápr. 22.
Porosz-svéd szövetségi szerződés, amely többek között porosz részről is megerősíti Norvégia Svédországnak juttatását.
