Mária Terézia a Habsburg Monarchia osztrák-cseh tartományait - Tirol, Vorarlberg és a Tengermellék, valamint Galícia kivételével - egységes vámterületnek nyilvánítja. Magyarország vámkülföld marad.
1848. jún. 2. - jún. 12.
A cseh nemzetgyűlés ideje alatt a Habsburg Birodalom szláv népeit képviselő F. Palackỳ kezdeményezte kongresszus Prágában ("első szláv kongresszus"), amely elfogadja a szláv népek egyenjogúságon alapuló demokratikus szövetségének programját, a Habsburg Monarchia ilyen értelmű föderatív átalakítását (ausztroszlávizmus). A frankfurti parlament -amelynek munkájában Prága elveti a részvételt - a javaslatot visszautasítja: okt. 27-i döntése szerint a német és nem német területek csak perszonálunióban egyesülhetnek (Bécs ezt elutasítja). kapcsolódó térképek: 55
1849. márc. 4.
A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57
1871. szept. 20.
A horvát nemzeti párt kiáltványa önálló horvát államot követel a föderatív alapon átszervezendő Habsburg Monarchia keretében.
