Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 16 találat | 0 - 16
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1866. aug. 18.

Poroszország immár 15 északnémet állammal kötött szövetsége megalapozza az Északnémet Szövetséget. Szászország, Mecklenburg és 4 további állam októberig csatlakozik.

1866. aug. 23.

A nikolsburgi előzetes békét ismétlő prágai porosz-osztrák béke értelmében Ausztria kivonul a Német Szövetségből (ill. hozzájárul feloszlatásához) és elveszíti Holsteint. Elismeri a porosz vezetéssel körvonalazódó Északnémet Szövetséget, valamint Schleswig, Holstein, Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt am Main Poroszországhoz csatolását. Ezzel a Habsburgok lemondanak a német egyesítésben való részvételről, így az ún. kisnémet egység valósul meg . kapcsolódó térképek: 61

1867. febr. 12.

Választás az Északnémet Szövetség alkotmányozó nemzetgyűlésébe az általános választójog alapján, amelyen a liberális párt 26,9 %-kal győz. A gyűlés 24-én ül össze.

1867. márc. 18.

Az Északnémet Szövetség gyűlése, a lengyelek tiltakozása ellenére, csatolja a Poznani és a Kelet-Pomerániai hercegséget.

1867. ápr. 16.

Az északnémet államok gyűlése (1867. febr. 24-ápr. 17.) elfogadja a szövetség alkotmányát, amivel porosz vezetés alatt formálisan is megalakul az Északnémet Szövetség. Örökletes szövetségi elnöke a porosz király, szövetségi kancellárja Bismarck lesz. A szövetség keretében létrejön az új Német Kereskedelmi és Vámszövetség . kapcsolódó térképek: 61 63 63

1867. jún. 13.

Az erőteljes russzifikációs hullám keretében, valamint az Északnémet Szövetség befolyásának veszélye miatt az 1850-es rendeletet megújítva, II. Sándor a balti tartományokban hivatalos nyelvvé teszi az oroszt.

1867. júl. 1.

Életbe lép az Északnémet Szövetség alkotmánya, így a Majnától északra létrejön az egységes német állam.

1867. aug. 31.

Az első parlamenti választás az általános választójog alapján az Északnémet Szövetségben, amelyen a Nemzeti Liberális Párt 26,2 %-kal győz.

1869. máj. 10.

Franciaország sikertelen kísérlete egy francia-osztrák-olasz szövetség megteremtésére az Északnémet Szövetség ellen.

1870. júl. 19.

A Bismarck által provokált Franciaország hadat üzen az Északnémet Szövetségnek, amivel kezdetét veszi a porosz-francia háború. A francia várakozással ellentétben a délnémet államok csatlakoznak Poroszországhoz ill. az Északnémet Szövetséghez. kapcsolódó térképek: 63

1870. nov. 15.

A délnémet Baden és Hessen-Darmstadt belép az Északnémet Szövetségbe.

1870. nov. 23.

Bajorország belép az Északnémet Szövetségbe.

1870. nov. 25.

Württemberg belép az Északnémet Szövetségbe.

1870. dec. 18.

Az Északnémet Szövetség felajánlja a koronát a porosz királynak.

1871. jan. 18.

A kisnémet egység megvalósulásaként, a délnémet államok csatlakozásával az Északnémet Szövetséghez Versailles-ben kikiáltják az I. Vilmos porosz uralkodó vezette Német Császárságot ("Második Birodalom"). kapcsolódó térképek: 63 72

1871. ápr. 16.

A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék