Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 36 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1797. okt. 17.

A leobeni egyezséget szentesítő francia-osztrák békekötés az Udine melletti Campo Formióban. A béke értelmében II. Ferenc Velence, Isztria, Dalmácia és Salzburg ellenében lemond Belgiumról és Lombardiáról. A békeszerződés felszámolja a Velencei Köztársaságot: Ausztria kapja nagyobb keleti részét (Isztria, Dalmácia stb.), nyugati részét (Brescia, Bergamo) a Ciszalpin Köztársasághoz (Lombardia) csatolják. Franciaországé lesznek a Jón-szigetek Korfuval. A Velencéhez tartozott szárazföldi városokért - Butrinto, Parga, Preveza, Vonica ("Velencei Albánia") - hosszú és sikertelen harcot indít Tepeleni Ali janinai pasa. A béke értelmében a rajnai szerzeményeket a rastatti kongresszus elé kell terjeszteni, s ott kötik meg a békét a Német Birodalommal. kapcsolódó térképek: 36 42 48 107 327

1805. dec. 26.

Francia-osztrák békekötés Pozsonyban, amelynek értelmében Ausztria elveszíti maradék itáliai birtokát (Velencét); Tirolt és Vorarlberget Bajorországhoz csatolják, aminek fejében az átengedi neki Salzburgot; délnyugati területeit átengedi Badennek és Württembergnek; elveszti Isztriát és Dalmáciát; elismeri a királysággá alakuló Bajorországot és Württemberget; magas hadikárpótlást fizet. A békével Franciaország döntő befolyásra tesz szert a német területeken. kapcsolódó térképek: 39 42 107 124

1806.

Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50

1806. jan. 1.

A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.

1806. ápr. 26.

A francia kézre jutott volt velencei, azután osztrák Dalmáciában polgári közigazgatást vezetnek be, élén Vincenza Dandolóval. A főparancsnok August Marmont tábornok lesz.

1806. máj. 27.

Az osztrák Dalmáciát megszálló francia csapatok Marmont tábornok vezetésével harc nélkül beveszik Raguzát (Dubrovnik), deklarálva az 1458-tól török vazallus köztársaság annektálását.

1806. jún. 2.

Az orosz és montenegrói csapatok megkezdik Raguza október 2-ig tartó - sikertelen ostromát. A együttműködés betetőzéseként I. Péter montenegrói uralkodó I. Sándorhoz cárhoz intézett levelében javasolja egy Montenegróból, Hercegovinából, Dalmáciából, Albánia egy részéből és Raguzából álló nagy állam létrehozását, Raguza fővárossal, saját fejedelemsége alatt, orosz védnökséggel. kapcsolódó térképek: 36 327

1808. okt. 12.

Napóleon és I. Sándor orosz cár, valamint vezető politikusok szeptember 27 - október 14. közötti erfurti találkozója - amelyen négy király és 34 fejedelem hódol Napóleonnak ("erfurti fejedelmi napok") - megújítja a két hatalom szövetségét. Az erfurti francia-orosz egyezmény (mivel Tilsitben a Jón-szigetek és Dalmácia francia kézre került) a román fejedelemségeket és Finnországot orosz érdekszférába utalja, míg Napóleon szabad kezet kap az Ibériai-félszigeten. Az Oszmán Birodalom Tilsitben felmerült felosztása lekerül napirendről. kapcsolódó térképek: 37 51

1809. okt. 14.

A schönbrunni (bécsi) francia-osztrák békében Ausztria elveszíti Salzburgot, Dalmáciát, Bajorország javára Tirolt, Új-Galíciát (utóbbit a Varsói Hercegséghez csatolják) és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A Franciaországhoz tartozó Illír tartományok megszervezésével - amihez Raguzát is csatolják - megszűnik Ausztria tengeri kijárata. Napóleon 1811-ben a horvát határőr vidéket közvetlen kormányzása alól az Illír tartományokhoz csatolja.

1815. jún. 9.

Aláírják a Bécsi Kongresszus záróokmányát. Európában helyreáll az öt nagyhatalom egyensúlya, megszilárdulnak a konzervatív monarchiák. Elvben helyreállítják az 1795-ös határokat: Ausztria megkapja Lombardiát, Dalmáciát (amelyet majd 1849-ig egységesen kormányoz), Galíciát, de lemond Belgiumról (amelyet Hollandiával Németalföld néven egyesítenek) és Baden-Württembergről; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobbik felét, Finnországot és Besszarábiát; Poroszország elveszíti lengyel területeinek egyrészét, ugyanakkor területeket nyer a német tartományokban; létrejön a 38 államot lazán összekapcsoló Német Szövetség; Svájc semleges lesz. kapcsolódó térképek: 39 42 44 46 47 48 107 199 206 317

1848. jún. 5. - 9.

A választott horvát szábor ülésen jóváhagyja a birodalom nemzeti és föderalista alapú átszervezését, benne a "Háromegy Királyság" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) helyreállítását. Jelačić jún. 6-án a száborban egységes szerbhorvát nemzetről beszél.

1849. márc. 4.

A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57

1866. okt. 3.

A bécsi olasz-osztrák béke értelmében Ausztria elveszíti Velencét, amelyet Olaszország részeként ismer el. Dél-Tirolt (továbbá Triesztet, Isztriát és Dalmáciát) hiába követeli az olasz fél . kapcsolódó térképek: 61 62 122

1870. jan. 28.

/16. Oroszországban életbe lép a városi önkormányzat törvénye.

1878. okt. 15.

A krétai görögök, három évig tartó felkelésük eredményeként a halepa/aleppói görög-török paktummal önkormányzatot nyernek: a Porta a sziget közigazgatását a kertesztény többségnek engedi át (a Porta az egyezséget a későbbiekben nem tartja be) . kapcsolódó térképek: 104

1878. okt. 15.

Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.

1910. máj. 28.

Az életbe léptetett új választási törvény kiszélesíti a választójogot Horvátországban (a lakosság 10,5 %-ára), ugyanakkor egybefogja a "Háromegy Királyságot" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) . kapcsolódó térképek: 83

1914. szept. 21.

és szept. 28. (/8 és 15.) N. Pašić táviratai Szazonov orosz külügyminiszterhez, amelyben a szerb kormány deklarálja területi követeléseit: a Bánát szerb többségű része Temesvárral, a Bácska Szabadkával és Bajával, a Drávától délre fekvő területek, valamint a szlovénlakta részek és Isztria. Olaszországnak Triesztet, Trientet és a Pula környéki isztriai területet engedi át. Magától értetődőnek tekinti, hogy Bosznia-Hercegovina és Dalmácia szerb lesz.

1915. ápr. 26.

A londoni antant-olasz titkos szerződés jelentős területeket (egész Dél-Tirol a Brennerig, Gorizia, Gradisca, Trieszt, egész Isztria a körülötte fekvő szigetekkel, Dalmácia nagyrésze a dalmát szigetekkel, Vlora és környéke, Szazani szigete) ígér Olaszországnak, amennyiben 30 napon belül hadba lép. Elismerik az olasz protektorátust Albánia fölött, a Dodekanészosz fölötti olasz ellenőrzést, emellett területeket ígérnek a felosztandó Oszmán Birodalomból és a német gyarmatokból . kapcsolódó térképek: 105 107 116 116 118 130 142 172 177 191 211


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék