/2. A cár Pszkovban lemond testvére, Mihály nagyherceg javára. A kadetpárti G. J. Lvov herceg vezetése alatt megalakul az oktobrista-kadet Ideiglenes Forradalmi Kormány, amelynek igazságügy-minisztere Kerenszkij. A tényleges hatalommal (fegyverekkel) azonban jórészt a Petrográdi Szovjet rendelkezik ("kettős hatalom").
1917. márc. 15.
/2 Alekszejev új orosz vezérkari főnök szigorúan megtiltja a "frontbarátkozást" a keleti fronton. Intézkedésének nincs foganatja.
1917. márc. 18.
/5. Georgij Lvov herceg vezetésével hivatalba lép az Ideiglenes Forradalmi Kormány. Programjának középpontjában a "forradalmi honvédelem" áll, s deklarálja a háború folytatását.
1917. máj. 18.
/5. A kormány május 16/3-ai bukása után az eszerek és a mensevikek bevonásával megalakul az ugyancsak Lvov vezette első orosz koalíciós kormány, amelyben Kerenszkij hadügyminiszter lesz.
1917. máj. 18.
Német-osztrák/magyar érdekszféra-elhatárolási megállapodás Kreuznachban. Eszerint Kurland, Litvánia, Lengyelország német, a Balkán osztrák-magyar érdekszféra, Románia pedig közös . kapcsolódó térképek: 119
1917. júl. 30.
/17. A belpolitikai válság miatt jól. 22/9-én lemondott Lvov helyett Alekszandr Kerenszkij lesz a miniszterelnök. Kormánya aug. 6/júl. 24-én lép hivatalba.
1939. szept. 21.
Közös német-szovjet díszszemle Bresztben, amelyet német részről Heinz Guderian vezérezredes, szovjet részről Szemjon Krivosein dandárparancsnok fogad.
1939. szept. 21.
Romániában a legionáriusok meggyilkolják Armand Calinescu kormányfőt.
1939. szept. 21. - 23.
Lvov kapitulál a németek előtt, majd a várost átadják a szovjet hadseregnek, s a német csapatok visszavonulnak az augusztusi paktumban rögzített Visztula-vonalra.
1939. okt. 27.
Nyugat-Ukrajna előző nap Lvovben összeült népgyűlése kimondja a csatlakozást a Szovjetunióhoz.
1939. okt. 27.
A litván csapatok bevonulnak Vilniusba, melyet hivatalosan 29-én annektálnak.
1941. jún. 30.
Elesik Lvov, ahol az Ukrán Nemzeti Szövetség (OUN) Sztyepan Bandera vezette radikális frakciója deklarálja a független Ukrajnát. A kormány élére Jaroszlav Sztyecko kerül.
1941. jún. 30.
Sztálin az ekkor létrehozott legfelső állami irányító szerv, az 5 fős teljhatalmú Állami Honvédelmi Bizottság elnöke lesz. kapcsolódó térképek: 211
1944. júl. 22.
A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltvány formájában programot hirdet.
1944. júl. 22.
Az 1921-es alkotmány alapján álló bizottság nem ismeri el és élesen támadja az 1935-ös alkotmány talaján álló londoni emigráns kormányt; nyugati határként az Odera-Neissét, keletiként a Curzon-vonalat fogadja el.
1944. júl. 22. - 25.
A Lvov környéki harcok során a szovjet hadsereg lefegyverzi, illetve felszámolja a Honi Hadsereg egységeit.
1950. márc. 5.
A polgárháború utáni első választás Görögországban a pártrendszer alapvető átrendeződését és Szétforgácsoltságát eredményezi a Néppárt 18,8 %-al győz (62 mandátum a 250-ből), a 17,2 %-ot elérő Liberális Párt előtt. Az Új Demokrácia Front néven induló kommunisták 18 mandátumot szereznek.
1950. márc 5.
Lvov mellett egy összecsapásban életét veszti Roman Suhevics az UPA parancsnoka. Ezzel a nyugat-ukrajnai szovjetellenes partizánharc lényegében véget ér. kapcsolódó térképek: 215 228
1957. aug. 30.
A Szovjetunió öt, addig zárt várost nyit meg a külföldi látogatók számára (Ikaruszk mellett Riga, Lvov, Ungvár, Csernovci).
1990. jan. 21.
A RUH 300 ezres élőlánca Lvov és Kijev között az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrán Köztársaság 1919-es egyesülésének évfordulóján.
