Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 18 találat | 0 - 18
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1762. júl. 9.

/jún. 28. III. Pétert felesége, az ugyancsak német (Anhalt-Zerbst) Sophie Auguste Frederike hercegnő államcsínnyel megbuktatja ("hölgyek forradalma") és meggyilkoltatja (júl. 17/6.), majd II. (Nagy) Katalin néven trónra lép (1762-1796). Koronázására szeptemberben kerül sor. Oroszország megerősíti a májusi orosz-porosz békét, és Poroszországgal együtt lép fel az 1757 óta megszállva tartott Lengyelországban. kapcsolódó térképek: 46

1762. júl. 22.

II. Katalin kedvezményeket biztosító első rendeletével megindul a németek betelepítése a Volga-vidékre. 1764 júliusában megalakul Jekatyerinenstadt, az első német kolónia. Szaratovban 1766-ban Külföldieket Gondozó Hivatal néven külön hatóságot állítanak fel a németek oroszországi letelepítésére.

1764. szept. 7.

II. Katalin nyomására és a tavasztól az országban állomásozó orosz csapatok jelenlétében (ezek majd csak 1780-ban távoznak) a királyválasztó országgyűlés egyhangú szavazatával foglalja el a trónt II. Szaniszló (Ágost) néven (1764-1795) Lengyelország utolsó uralkodója, Stanislaw Poniatowski. Az országban azonban a megszálló orosz csapatokra támaszkodó Repnin orosz követ az igazi úr.

1769. febr. 9.

/jan. 29. II. Katalin protektori hangvételű felhívást intéz az Oszmán Birodalom pravoszlávjaihoz.

1772. aug. 12.

III. Gusztáv király (1772-1792) vértelen államcsínye, amely véget vet a svéd "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép). Reformlépéseivel megelőzi Svédország - II. Katalin és II. Frigyes által tervezett - felosztását. A bevezetett új svéd alaptörvény jelentősen korlátozza Finnország autonómiáját, ami ellen oroszbarát szeparatista mozgalom indul G. M. Sprengtporten katonatiszt vezetésével, aki ezután 1786-ban Szentpétervárra emigrál. kapcsolódó térképek: 47

1780. márc. 11.

/febr. 28. II. Katalin cárnő az angol-amerikai háború kapcsán proklamálja a semlegesek hajóinak védelmét előíró fegyveres semlegességet. Az ún. (első) Semlegességi Ligához (1780-1783) júliusban csatlakoznak Svédország, Dánia, Poroszország, továbbá Hollandia, Ausztria, Portugália és a Nápoly-Sziciliai Királyság.

1780. máj. 7.

II. Katalin rendeletben rögzíti a mogiljovi és polocki kereskedő-zsidóság jogait.

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1783. aug. 26.

II. Katalin Grigorij Patyomkint nevezi ki az újonnan megszerzett "Kis-Oroszország" főkormányzójának és a herszoni admiralitás vezetőjének. Vezetésével megindul a csaknem lakatlan területek betelepítése, valamint a Krímben a fekete tengeri flotta bázis kiépítése: már 1783-ban hadi kikötőt kezdenek építeni, amely a következő évben felveszi a Szevasztopol nevet

1787. máj. 11.

II. Szaniszló Ágost és II. Katalin kaniówi találkozóján Lengyelország felajánlja segítségét török háború esetére, de az ajánlatot orosz részről elutasítják.

1787. máj. 23.

II. József és II. Katalin cárnő megbízottai Herszonban szövetséget kötnek a török ellen, "görög terv" szellemében megegyezve a Balkán felosztásáról.

1788. márc. 14.

II. Katalin protektori felhívása az Oszmán Birodalom pravoszlávjaihoz.

1790. aug. 14.

Svéd-orosz békeszerződés a finnországi Väräläban a status quo alapján. Oroszország elismeri III. Gusztáv abszolút monarchiát eredményező 1772-es alkotmányát. Októberben III. Gusztáv és II. Katalin franciaellenes szerződést köt Drottingholmban.

1791. dec. 23.

II. Katalin a Lengyelország 1772-es megcsonkításával orosz kézre került nyugati területeken létrehozza a Zsidó Letelepedési Körzetet, ennek kormányzóságaira korlátozza zsidók letelepedését.

1792. ápr. 27.

A lengyel reformellenes erők Szentpétervárott megegyeznek II. Katalinnal az 1791-es "jakobinus" alkotmány felszámolásáról.

1796. nov. 17.

/6. Meghal II. Katalin. Utódja az orosz trónon I. Pál (1796-1801) lesz.

1876. nov. 2.

II. Sándor Anglia megnyugtatására deklarálja, hogy nem tervezi Nagy Péter "végrendeletének" és II. Katalin "görög tervének" végrehajtását.

1994. máj. 27.

Húszévi száműzetés után az USA-beli Vermontból hazatér Oroszországba Alekszandr Szolzsenyicin.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék