Kradzic és Mate Boban (a formálódó horvát "Hercegboszna" leendő elnöke) Grazban felosztja Bosznia-Hercegovinát (65% szerb, 20% horvát). Az év őszére a felosztás katonailag lényegében megvalósul.
1992. okt. 31.
A parlamentek a két boszniai szerb krajina egyesítésével deklarálják a "Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság" létrejöttét (később a "Bosznia-Hercegovina" jelzőt elhagyják). Vezetője Radovan Karadžić (a boszniai szerb párt vezetője) lesz, székhelye a Szarajevó melletti Pale. A BSZK kinyilvánítja, hogy "Jugoszláviában" kíván maradni. kapcsolódó térképek: 289
1992. okt. 31.
Törökország mint regionális nagyhatalom aktivizálódásának jeleként megrendezi a türk országok első csúcsértekezletét Ankarában. kapcsolódó térképek: 287
1993. máj. 1. - 2.
Az athéni Bosznia-konferencián Boban és Izetbegović után Karadžić is aláírja a Vance-Owen tervet.
1996. júl. 19.
Lemond R. Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Utódja a szintén keményvonalas Biljana Plavšić lesz.
1997. júl. 3.
A nagyhatalmak által támogatott Biljana Plavšić boszniai szerb államfő feloszlatja a Radovan Karadžić korábbi elnököz hű parlamentet, és új választásokat ír ki.
1997. nov. 22. - 23.
A radikális R. Karadžić és a nagyhatalmak által támogatott Biljana Plavšić hivatalban levő elnök ellentéte miatt előrehozott parlamenti választás a boszniai Szerb Köztársaságban, amelyen - a menekültek voksainak beszámítása előtt (amelyekkel azután 15 muszlim képviselő jut be a szerb parlamentbe) - Karadžić eddig abszolút többséget élvező Szerb demokrata Pártja 32,9%-kal győz, Plavšić újonnan létrehozott Szerb Nemzeti Szövetsége/SNS (19,9%) és Šešelj Szerb Radikális Pártja/SRS (19,4%) előtt. A Szerb Szocialista Párt/SPS 12%-kal a negyedik. (Az 1998. szept. 12-13-i elnökválasztáson azután a radikális jelölt Nikola Poplasen legyőzi Plavšićot.)
