Lengyel-francia szerződés lengyel légió felállításáról a francia hadseregen belül.
1797. jan. 14.
A francia hadsereg döntő győzelmet arat az osztrákok fölött Rivolinál, az Adiga völgyében.
1797. jan. 26.
Ratifikálják a Lengyelországot felosztó 1795 októberi szerződést. A három felosztó hatalom titkos találkozóján aláírt kiegészítő szerződés Lengyelországnak még a nevét is "mindörökre" eltörli.
1797. febr. 2.
A franciák előtt kapitulál az Alpokon át vezető út kulcsa, az 1796. május 30. óta ostromlott Mantova/Mantua erődje.
1797. febr. 19.
A tolentinói VI. Pius pápa békét köt Franciaországgal, amelyben lemond Avignonról.
1797. márc. 16.
Napóleon a Tagliamentonál megsemmisíti Károly főherceg osztrák hadseregét.
1797. márc. 24.
Az Észak-Itáliából Stájerországba betörő Napóleon elfoglalja Leobent.
1797. márc. 31.
Napóleon elfoglalja Klagenfurtot. Csapatai Bécset fenyegetik.
1797. ápr. 17.
Veronában felkelés robban ki a megszálló franciák ellen ("veronai húsvét"). A felkelőket Velence segíti. A franciák a felkelést vérbe fojtják.
1797. ápr. 18.
Francia győzelem az osztrákok fölött Neuwiednél. Leobenben, az ápr. 7-e folytatódó tárgyalások eredményeként, II. Ferenc előzetes békét köt a Francia Köztársasággal. Ebben többek között felosztják a Velencei Köztársaságot.
1797.
A lázadó Pazvand-Oglu Oszmán vidini aga - aki Belgrádtól Ruszcsukig terjeszti ki befolyását, ellenőrzése alá vonva a Dunától a Balkán-hegységig terjedő bolgár területet és betörve a román fejdelemségekbe - ismét megostromolja Belgrádot, de Hadzsi Musztafa belgrádi pasa a 15 ezres szerb milicia segítségével 1798-ra visszaszorítja. kapcsolódó térképek: 51
1797. máj. 2.
Napóleon hadat üzen Velencének.
1797. máj. 12.
A leobeni előzetes békével szövetséges nélkül maradt Velence utoljára összeülő Nagytanácsa - miután Napóleon elutasította küldöttségét -a kilátástalanná vált helyzetben "behívja a franciákat".
1797. máj. 15. - 16.
A francia csapatok megszállják és kifosztják Velencét.
1797. jún. 28.
Korfut elfoglalják a francia csapatok.
1797. júli. 9.
A Ciszpadán és a Transzpadán Köztársaságból - többek között a velencei terültek csatolásával - megalakul a Ciszalpin Köztársaság.
1797. okt. 17.
A leobeni egyezséget szentesítő francia-osztrák békekötés az Udine melletti Campo Formióban. A béke értelmében II. Ferenc Velence, Isztria, Dalmácia és Salzburg ellenében lemond Belgiumról és Lombardiáról. A békeszerződés felszámolja a Velencei Köztársaságot: Ausztria kapja nagyobb keleti részét (Isztria, Dalmácia stb.), nyugati részét (Brescia, Bergamo) a Ciszalpin Köztársasághoz (Lombardia) csatolják. Franciaországé lesznek a Jón-szigetek Korfuval. A Velencéhez tartozott szárazföldi városokért - Butrinto, Parga, Preveza, Vonica ("Velencei Albánia") - hosszú és sikertelen harcot indít Tepeleni Ali janinai pasa. A béke értelmében a rajnai szerzeményeket a rastatti kongresszus elé kell terjeszteni, s ott kötik meg a békét a Német Birodalommal. kapcsolódó térképek: 36 42 48 107 327
1797. nov. 16.
Meghal II. Frigyes Vilmos porosz király Utódja III. Frigyes Vilmos lesz (1797-1840).
